László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)

VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI

AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI 1. Könyvtárügy, olvasáskultúra a7 A könyvtárhálózat kiépítése, újjászervezése A Horthy-korszak népkönyvtárügyét a mostoha dotáción kívül a tervszerűtlen és korszerűtlen könyvtári szervezet jellemezte. Âz egyesületi és iskolai könyvtárakon túl a Földművelésügyi Minisztérium, valamint a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium indított nagyobb népkönyvtári akciót. Szabolcs vármegyére vonatkozóan részletes adatokkal rendelkezünk, ahol 1937-ben 67 gazdasági népkönyv tár működött, míg a közművelődési népkönyvtárak száma 1943-ban 140 volt. ~ Ezeknek a viszonylag kis kötetszámú gyűjteményeknek a helyzetét csak rontották a háború pusztításai. A VKM 1945 novemberében kelt körlevelében többek között az alábbiakat írta: "... az .iskolán kívüli nevelésben a jövőben is igen jelentős szerep vár a népkönyvtárakra, ezért azok újjászervezését és továbbfejlesztését különösen fontosnak tartom."

186 A könyvtárügy központi feladatainak ellátására, együttműködésének megszervezésére hozta létre a kormány az Országos Könyvtári Központot. Egységes irányításának hatékonyabb 187 biztosítására pedig megalakították a Könyvtárak Országos Tanácsát. Még az 1945/46. tanévben számbavették a háború pusztításai után megmaradt népkönyvtári köteteket. Szatmár-Bereg vármegye 106 településéről érkezett visszajelzés: 72 helyen maradt könyvtár, de részletesebb adatot csak 56-an közöltek; összesen 6.564 kötelet jelentettek be. Az egy gyűjteményre eső átlag kötetszám 117 volt. Szabolcs vármegyében 78 településről érkezett jelentés, ebből 49 nemleges, 29 helyen volt népkönyvtár, s az állag kötetszámot 21-ben 188 állapíthatjuk meg. A súlyos károk indokolttá tették az egy községben működő különböző közkönyvtárak összevonását. A VKM és FM fenntartásúak egyesítésére a tulajdonjog megtartása mellet már az • 189 SZMT-k alakuló ülésein találunk példákat. A VKM a birtokában lévő népkönyvtárak fenntartását és gyarapítását ideiglenesen a helyi szabadművelődési tanácsok hatáskörébe utalta. Ezt a munkát az ügyvezetővel egyetértésben kellelt . 190 végezni. A minisztérium az iskolán kívüli nevelés többi területéhez hasonlóan e gyűjtemények terén is számított a társadalom öntevékenységére. Ezért voltak a helyi SZMT-k a népkönyvtáraknak csak ideiglenes kezelői. A gyűjtemény tulajdonukba kerülésének feltétele volt, hogy (a 48 974/1946. VKM. sz. rendelet megjelenésének időpontjában kimutatott) könyvállományukat értékes könyvekkel legalább kétszeresére gyarapítsák. Ha a gondozásukra bízott népkönyvtárakat nem a szabadművelődés céljainak megfelelően használták, a miniszter azt átadhatta egy másik testület kezelésébe.

191 A könyvtárak gyarapításához a lakosság áldozatvállalásában nem volt hiány. Társadalmi gyűjtést rendeztek, s a természetbeni adományokért könyvet vásároltak. így pl. Szamoskér ennek eredményeként 34 kötetet kapott. Azokon a településeken, ahol sikertelen volt a társadalmi gyűjtés, egy-egy népművelési rendezvény bevételét fordították erre a célra. A Kisvárdai SZMT 1948-ban könyvgyűjtő versenyt rendezett. Ennek eredménye, 360 kötet volt.