László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)

IV. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI, AZ IRÁNYÍTÁS ÉS VÉGREHAJTÁS MÓDSZEREI

legújabb eredményeivel, az irodalom és művészet modern alkotásaival, a művelődés szervezeti és módszertani kérdéseivel. Ez volt lényegében a tanfolyamok programja, s ezt a műveltséganyagot tükrözték a hallgatók kötelező olvasmányai: Szerb A.: Magyar irodalomtörténet, Kosáry-Mérei: Történelem könyve, Bóka L.: József Attila, Kettesy: Szocializmus, Péczely A.: Beszélgetések a népzenéről.

154 Gombos Ferenc, szabadművelődési ügyosztályvezető szerint ugyanis "a szabadművelődésnek olyan emberekre van szüksége, akik kellő tájékozottsággal bírnak a tekintetben: hol tart jelenleg a világ műveltség dolgában ... föl tudják mérni művelődési területükön a művelődési helyzetet; helyesen tudják megállapítani a műveltségi hiányokat és a helyzetből adódó művelődési feladatokat; meg tudják választani e feladatok elvégzéséhez a megfelelő munkatársakat, illetőleg művelődési javakat, munkaeszközöket és módszereket."

155 Az országos felügyelői továbbképzéseket általában regionális, megyei ügyvezetői értekezletek, tanfolyamok követték. A VKM 1946 nyarán pl. a Dunán-inneni részen négy ügyvezetői összejövetel megrendezését vette tervbe. Az ezeken résztvett személyek otthon maradt társaikat is tájékoztatták.

156 Nyíregyházán pl. 1946. augusztus 21-24-ig rendeztek ilyen tanfolyamot, amelyen 133-an kaptak átképzést. Szatmár-Beregben 1947 augusztusában 33, illetve 28 hallgatóval kettőt is tartottak. A programban társadalmi, történelmi, irodalmi, zenei ismeretek, a szabadművelődési rendeletek elemzése szerepelt. A tanfolyam utolsó napján, a tarpai falunapon vettek részt. Ugyanebben az évben Kisvárdán is rendeztek ügyvezetői tanfolyamot. Itt az elsőbbieken kívül gazdasági és egészségügyi előadásokat is beiktattak. Az előadók között olyan országosan is elismert nevek szerepeltek, mint Szabó István történész, Hankiss János egyetemi y - s s f s 157 tanár, Nyarady Mihály néprajzos, Vikar Sándor zeneiskola igazgató. Gyakoribbak voltak az ügyvezetői értekezletek. A VKM 1948 szeptemberében kelt útmutatója ezek programjába politikai és művelődéspolitikai előadások beiktatását javasolta. Ez utóbbi keretében a kultúra és politika, a népi romantika, a világnézet és a giccs kérdései kerültek előtérbe. A Szatmár-Bereg vármegyei Turistvándiban 1948 őszén rendezett értekezlet napirendjén az UFOSZ, FEKOSZ, földművesszövetkezetek, a művelődés anyaga, az 1948-49. évi 1 58 művelődéspolitikai feladatok című témák szerepeltek. Az Országos Szabadművelődési Tanács 1947 márciusában tartotta első konferenciáját. Ezen a kerületi és helyi SZMT-k képviselői is résztvettek. Itt a tanácstagi beszámolókon kívül, módszertani útmutatóként előadások hangzottak el, abból a modern kultúrából (új magyar történetszemlélet, népművészet, népzene), amelyet szerintük a szabadművelődésnek nyújtania kellett.

159 Az SZMT-k tiszántúli konferenciája 1948. január 25-26-án volt. Erre Békés, Bihar, Hajdú, Szabolcs, Szatmár-Bereg és Szolnok vármegyék 8-8 tanácsának 2-2 tagját hívták meg. SzatmárBereg vármegyét a kántorjánosi, géberjéni, porcsalmai, kisszekeresi, ópályi, paposi, olcsvaapáti és tyukodi SZMT-k képviselték. A meghívottak munkájukról is beszámoltak.

1 0 Ezek a továbbképzések, tapasztalatcserék, konferenciák, értekezletek jó alkalmat nyújtottak a hibák és hiányosságok kijavításának megbeszélésére. A szabadművelődés munkatársainak elméleti és módszertani tájékoztatását segítette a korabeli szaksajtó. A Szabadnevelési, majd Szabadművelődési Híradó 1945 októberében a VKM tájékoztató körleveleként indult, később az OSZMT orgánumává, s ezzel együtt társadalomcentrikusabbá vált. Megszűnése után, 1947 januárjától 1948 novemberéig jelent meg az Új Szántás, amely a gyakorlati munkáról is tájékoztatta olvasóit, s gazdag forrásanyagot közölt.