László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)

III. A MAGYAR MŰVELŐDÉSPOLITIKA ÉS AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS SZERVEZETE 1944-1950

cl Szórakozás, üdülés, lelki kiélés lehetőségeinek biztosítása megfelelő szellemi színvonalon. Ezt a műsoros estékkel, szórakoztató összejövetelekkel, önképzőkörökkel, műkedvelő SS s s 78 előadásokkal, népünnepélyekkel akarták elérni, hangsúlyozva a népkultúra szerepéi. Ugyanakkor azt is Indiák, hogy a nemzeti művelődés nem meríthető ki csak népi hagyományokkal, ezért az egyetemes kultúra kincseivel is számollak. Megállapították a művészi nevelés elhanyagoltságai, az ipari munkásság szabadművelődésének háttérbe szondását, amit a jövőben pótolni kívántak. A VKM 1946 tavaszán a nők iskolán kívüli nevelése lerén jelentkező , . e 79 igényeket is felmerte, mert azokat szinten szerettek volna kielégíteni. A fenti irányelvek alapján készültek el az 1946/47. tanévi munkához kiadott tájékoztatók. Ezekben hangsúlyozottan foglalkoztak az analfabéta és alapismeretterjesztő tanfolyamok rendezésével. A szabolcsi felügyelő a közműveltségi tanfolyamok és a 48-as centenáriumi ünnepségek megszervezését szorgalmazta, a Szatmár-Beregiek útmutatója a népi kultúra ápolását helyezte előtérbe.

80 A politikai élet, így a Magyar Közösség "összeesküvése" az 1946/47. tanévben jelentős hatással volt a szabadművelődésre. így a VKM 1947. február 6-án (kelt 27.340/1947. VIII. sz. rendeletével) megszüntette a Magyar Parasztszövetség összes tanfolyamait és szabadiskoláit. Annak a gyanúja merült fel, hogy e művelődési alkalmak keretében a Magyar Közösség demokratikus államrend elleni szervezkedése folyt. Mivel e feltevést nem tudták bizonyítani, a rendeletet rövid időn belül <• <• '81 hatálytalanították. Az 1947. év elejétől a szabadművelődésben fokozatos balra tolódás figyelhető meg. Szabolcsban 1947 őszén az FKGP a főispánsággal komoly bázisát vesztette el. Az SZDP annak ellenére, hogy a legkisebb pártként került ki a választásból, 80%-os közigazgatási képviselettel rendelkezett. Az s 82 MKP és az SZDP viszonya a megyében ebben az. időben jó volt. Ekkor országosan a szabadművelődési státuszban foglalkoztatottak 70%-a a Baloldali Blokk pártjaihoz tartozott. Kevés volt közöttük a paraszt és a munkás. Még a munkáspártok és az. NPP 83 is a legtöbb helyen értelmiségit küldött a tanácsba. ' Már az 1947/48. tanévre is jelentős hatással volt az 1947. augusztus l-jén meginduló hároméves terv. Az. ebben szereplő művelődési célkitűzéseket az alábbiakban foglalhatjuk össze: - minél több kultúrintézmény létesítése, valamennyi község kultúrházzal való ellátása, s ezek művelődési telepekké való fejlesztése, - a film, színház, rádió tervszerűen és intézményesen való bekapcsolása a társadalom művelődési tevékenységébe, - magaskultúrál hordozó művészegyüttesek szervezése, SS SS, s 84 - körzeti vándor- és üzemi könyvtárak alapítása és szervezése. Ezért a szabadművelődési felügyelőkhöz a tanév elején címzett körlevél is a kultúrházak, a keskenyfilmmozgók és népkönyvtárak létrehozásának szükségességét hangsúlyozta. Sajnos, a szabolcsi hároméves gazdasági és újjáépítési terv nem található, így csak a Szatmár-Beregiről tudunk szólni. A megye a korlátozott pénzkeret tudatában tervezett. Az országos célok megvalósítása bizonyos területeken szóba sem jöhetett. így pl. kultúrház építését csak négy községben tervezték. Ám figyelemreméltó a vándorfilmszolgálat és a mozgőkönyvtár beindításához, szükséges tárgyi feltételek megteremtése. A megye sajátos társadalmi, gazdasági és kulturális helyzetéhez való alkalmazkodást tükrözi a három évre előirányzott négy népfőiskola, 30 egyéb - 85 szabadiskola és a nagyszámú analfabéta tanfolyam terve.