László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)

III. A MAGYAR MŰVELŐDÉSPOLITIKA ÉS AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS SZERVEZETE 1944-1950

2. Törekedjék összefogni és megnyerni ezeket a szerveket a közös nemzeti kullúrmunkára. 3. Kezdeményezzen ott, ahol hiányokat lát. 4. Támogassa a maga szellemi és anyagi erőivel az arra érdemes kultúrmunkát." Az általánosságokon túl a konkrét feladatokról is rendelkeztek: 1. "... az alispán, illetve a polgármester elnökletével alakuljon meg a vármegyei népművelési tanács, amelyben a politikai pártok, a szakszervezetek, az egyházak, a kulturális egyesületek képviseltessék magukat és vonassanak be abba a törvényhatóság legkiválóbb népművelői... a vármegyei (törvényhatósági) népművelés vezetője dolgozzon ki a tanács bevonásával az adott lehetőségek között megvalósítható ... folyó év végéig szóló munkatervet. 2. ... a törvényhatósági népművelési vezető haladéktalanul lépjen érintkezésbe ... a községekkel ... amelyekben hasonló módon alakuljanak meg az ideiglenes népművelési tanácsok, amelyek szintén dolgozzák ki a maguk ... munkatervét ... 3. A vármegyei (törvényhatósági) népművelés vezetője sürgősen vegye számba a népművelés vagyonát... 4. Fontos és sürgős a népkönyvtárak és egyéb közkönyvtárak ... fasiszta szellemű könyvektől 39 való megtisztítása...'" Az Iskolán Kívüli Népművelési Ügyosztály a pártok, társadalmi szervek és egyesületek kulturális tevékenységét egymás mellé rendelte. Igyekezett megteremteni az összhangot közöttük. Az oktatással szemben a nevelésre helyezte a hangsúlyt.

40 A Szatmár-Bereg vármegyei népművelési vezető erről így írt: "a szabadművelődési munkába sem a párt, sem egyesületi munkát nem szabad belevinni, mert az ezeken felülálló kell, hogy legyen."

41 Szabolcs vármegyében 1945. december 5-én tartotta a Vármegyei Ideiglenes Népművelési Tanács alakuló közgyűlését, s az országos rendelkezéstől eltérően elnökül nem az alispánt, hanem a mindenkori tanfelügyelőt választották meg. Tagjainak száma: 35 volt. A körrendeletben meghatározott tisztségviselőkön túl behívták a tanácsba a nyíregyházi iskolaigazgatókat és a körzeti iskolafelügyelőket is. A helyi ideiglenes népművelési tanácsok a legtöbb településen létrejöttek, s megkezdték munkájukat.

42 Szatmár-Bereg vármegyében helyettük már az 1945/46. tanév elején elkezdték a helyi szabadművelődési tanácsok megalakítását.

43 A tartalmi munkát, s annak célját körvonalazta a VKM (62.132/1945. számú) 1945. október 8-án kelt tájékoztatója, amely az 1945/46. tanévi népművelés megindításához adott irányelveket. Ez rámutatott, hogy az iskolán kívüli nevelésnek a nemzet minden rétegére ki kell terjednie, s célja "az önállóan gondolkodni, helyes ítéletet alkotni tudó, demokratikus magatartású jellemes emberszemélyiség" kialakítása.

44 Milyen ismeretanyag közvetítésével kívánták ezt elérni? Annak kötelező kijelölése helyett egyrészt lehetőséget adtak a gondolatok, vélemények kicserélésére, vitára, nevelői eljárásra. Másrészt a korszerű iskolán kívüli nevelés feladataihoz (nemzetpolitikai, erkölcsi, családi, egészségügyi, szakmai nevelés) igazodtak. A nevelő és oktató munka középpontjába helyezték a magyar jellem, a magyar szellemiség, a magyar ízlés fejlesztését. E feladatok megvalósításához elsősorban a rádiót és filmet ajánlották. Szervezeti keretként pedig azokat, amelyek a legtöbb alkalmat adták arra, hogy az előadó és a hallgatóság között állandó jellegű, mélyebb kapcsolat létesüljön, így pl. előadássorozatok, tanfolyamok, szabadiskolák. Ezektől nyilván az ismeretek jobb elmélyítését, s nagyobb neveléslélektani hatást