László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)
VI. AZ ISKOLÁN KÍVÜLI MŰVELŐDÉS TERÜLETEI
A választások után Szatmár-Bcrcgbcn folytatták a vándor-dia szolgálatot. Az 1949/50-es tanévben tovább nőtt a szovjet filmek aránya. Népszerűsítésükre alkalmat adott a Szovjet kultúra hónapja, amelynek keretében sok klasszikussá vált alkotást vetítettek. A Magyar-Szovjet Társaság 1949. december 25-29-ig filmhetet rendezett. A sajtó ezek nagy látogatottságáról és sikeréről számolt be. 619 A 30 éves szovjet film ünnepén vetítették a vándormozikban Lenin Októberét. A bemutatott alkotások közül 1950 harmadik negyedévében 8,3% magyar, 70,8% szovjet, 16,7% csehszlovák és 4,2% nyugati, az 1949. évi 22% helyett. A tartalom szempontjából legmagasabb, 75%-ot a társadalmi filmek képviseltek. Szovjet témájú diasorozatot is adtak ki: pl. Nagy Októberi Szocialista Forradalom, Képek a szovjet kolhozok életéből, Mit látott a magyar parasztküldöttség a Szovjetunióban? A filmeket a termelés, a napi politika szolgálatába állították, pl. tervkölcsön jegyzés. Megszervezték a szérű filmvetítéseket a cséplőgépek mellett. 620 A filmeknek csak egy része volt szinkronizált, ezért az nézők nehezen tudták elolvasni a szöveget, a képekre nem maradt elég idejük. 7. Kultúrautó A kultúrautókat egy-egy táj vagy közigazgatási egység falvainak, tanyaközpontjainak látogatására állították be. Felszerelték mindazokkal a művelődést segítő eszközökkel, amelyeket az ország községeinek kb. 90%-a nélkülözött: vándorkönyvtár, keskenyfilmvelítőgép, a hozzátartozó agrcgátorral, hangerősítő, hangszórók, mikrofon, rádió, állóképvetítőgép, bábszínházi felszerelés stb. 621 Ezen kívül előadókat, szakembereket, együtteseket szállítottak vele. A VKM országosan 40 kultúrautót tartott szükségesnek, de 1948 júniusáig még csak kettőt vásárolhattak meg. Lényeges előrelépés az ötéves terv folyamán figyelhető meg, amikor minden vármegyének előirányoztak egyet. 622 Szabolcsban és Szatmár-Beregben 1947-ben mozgalmat indítottak a kultúrautó beszerzésére. Az akció nagy jelentőségű, mert az apró falvas és kiterjedt tanyavilággal rendelkező megyéinkben a települések alapfelszerelésekkel való ellátása sem lett volna olcsóbb megoldás. Vármegyéink nagy kulturális elmaradottsága, rossz közlekedési viszonyai indokolták volna e kérdés központi rendezését. A lakosság áldozatvállalásában nem volt hiány. Szabolcsban "20 szem burgonya a kultúráért" címmel gyűjtöttek a kultúrautóra. A legjobb eredményt elért községek között egy-egy könyvtárat, illetve könyvjutalmakat osztottak szét. Az első díjat, egy 30 kötetes könyvtárat, 1948-ban Nyíradony község SZMT-je kapta. Szatmár-Beregben a települések előadásokat tartottak, amelyek bevételét kultúrautóra fordították. Az 1946-47. tanévben a gazdasági élet nehézségei ellenére 10.000-Ft gyűlt össze erre a célra. 6 3 Vármegyéink korszakunk végéig az előzőek ellenére sem tudtak kultúrautót vásárolni. Időszakos jelleggel, az 1949-es választási kampány idején, központi kultúrautók mindkét vármegyébe eljutottak. így pl. a MINSZ szervezésében szeptember 10-29-ig Szatmár-Beregben 19 községben jártak. 624 Azt, hogy milyen hatást gyakorolt a kultúrautó a közönségre, jól mutatja egy korabeli beszámoló: "Az érdeklődést már a kultúresoportok technikai felszerelése, újszerűsége és az ismeretlen kultúresoport vagy ismeretlen bábjáték megismerésének vágya fokozta. Különösen nagy vonzerőt gyakorolt a hangos filmvetítés. Nagyon jó volt a VKM kultúrautóra szerelt hangszóró, amelyen keresztül a falu utcáin végigmenve lemezeket játszottak és az előadást meghirdették." 625