László Géza: Fejezetek Szabolcs és Szatmár-Bereg vármegyék iskolánkívüli művelődésének történetéből 1944–1950 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok (Nyíregyháza, 1993)
II. POLITIKAI-TÁRSADALMI-GAZDASÁGI VISZONYOK SZABOLCS- ÉS SZATMÁR-BEREG VÁRMEGYÉBEN 1944-1950
POLITIKAI-TÁRSADALMI-GAZDASÁGI VISZONYOK SZABOLCS- ÉS SZATMÁR-BEREG VÁRMEGYÉBEN 1944-1950 A II. világháború végen Szabolcs- és Szatmár-Bereg területén a 2. Ukrán Front és a 4. Román Hadsereg alakulatai vonultak át. A kár értéke Szabolcsban 1938. évi pengőben számítva 15.206.539. Legnagyobb volt a mezőgazdaság és a közlekedés vesztesége. Megkezdték az élet újjászervezését. November 15-én nyíltak meg az első iskolák, 1944. december 17-én megalakult a Szabolcs Vármegyei Nemzeti Bizottság. A községi nemzeti bizottságok 1944 végén, 1945 elején szerveződtek. A Nyíregyházi Városi Képviselőtestület februárban tartotta alakuló ülését. Ezután Szabolcs megye községeiben is megkezdték a helyi igazgatás szervezését, helyreállították a közbiztonságot. 10 Szatmár és Bercg vármegyékben nem dőlt el azonnal a területi hovatartozás kérdése. Csak 1945. január 15-én kezdhette meg működését Mátészalkán a vármegye Alispáni Hivatala. A mátészalkai Nemzeti Bizottságot, amelyben valamennyi párt képviseltette magát, 1945. január 8-án alakították meg. 11 Szatmár-Bereg vármegye 115 kisebb-nagyobb községből és 20, iskolával is rendelkező nagyobb 2 2 tanyából állt. Ezen a 135 lakott helyen 160.000 ember élt. a megye területe 2.120km , s egy km re 77 lélek jutott. 12 Szabolcs vármegye 133 községből tevődött össze. Lakosainak száma: 435.509, népsűrűsége 94, 2 13 területe: 4.656km volt. ' Szabolcs is nagyszámú tanyával rendelkezett, elsősorban Nyíregyháza és Balkány külterületén. Szalmár-Bercgben a lakosság 82%-ban paraszt, 5%-a munkás, 13%-a egyéb foglalkozású. A munkások csekély száma abból adódott, hogy a vármegyében csak kisebb ipari üzemek voltak. Szabolcs sem rendelkezett jelentős gyárakkal, mindössze négy üzemben haladta meg a száz főt a munkások száma (Demecseri Burgonyakeményítő Gyár, Kisvárdai Vasöntöde, Nyírbogdányi Petróleum Gyár, Tiszavasvári Alkaloida). A kisebb üzemek zöme malom, szeszfőzde és olajsajtoló volt. A közlekedést Szalmár-Bercgben nehezítette, hogy a visszavonuló német csapatok a 62 darab két méternél nagyobb nyílású híd közül 53-at tönkretettek. A folyók az áradások miatt, hidak hiányában még 1946 tavaszán is hosszú hetekig elzárták a megye területcinek legnagyobb részét a megyeszékhelytől. 15 Szabolcs egy várossal, míg Szatmár-Bereg eggyel sem rendelkezett, így annak sok tekintetben serkentő, kisugárzó hatását is nélkülözte. Amíg vármegyéink községeinek 1945-ben 24,4%-a, addig 1950-ben 40,2%-a volt villamosítva. 16 Bár a földosztásról szóló rendeletet csak 1945 őszén emelte törvényerőre az Ideiglenes Nemzetgyűlés, annak gyakorlati megvalósítása 1945 tavaszán itt is megindult. Szabolcs megye lakosságának 10,8%-a, 46.000-en részesültek juttatásban. A földbirtokterület 48,6%-át osztották fel. A földhözjuttatottak 61,2%-a 1-5 holdig, 22,9%-a 5-10 holdig terjedő területet kapott. A
