Avar Anton – C. Tóth Norbert: Szabolcs vármegye nemessége és címeresleveleik (Nyíregyháza, 2022)
Greetings
szabolcsi_cimereslevelek_home.indd 17 2022. 02. 09. 20:58:36 legalsó, adminisztrációs fokát jelentették, és a világi igazgatásban a középkor folyamán nem töltöttek be szerepet. Az egyes megyéket a járások nem egyforma területekre osztották. A határaik meghúzásakor az adott megye fekvése, természetföldrajzi jellemzői (domborzata és vízrajza) vagy éppen a nemesség létszáma volt az elsődleges szempont. 24 Problémát okoz azonban, hogy ke vés megyéből maradt fenn a középkorból olyan adójegyzék, amelyek alapján rekonstruálhatjuk a járások területét. Jóllehet ilyen megyénk esetében sem maradt fenn, de 1543-ból Szabolcs (és 1530-ból Bereg) megyének korunkra maradt az adóösszeírása, amelyben a megszokott módon járások szerint történt az adó kivetése. A szóban forgó két megye járásainak elhelyezkedése és mérete alapján valószínűsíthető, hogy a két megyének a Tisza folyó partjaihoz közelebb eső két-két járása alkotta eredetileg Borsova vármegyét, amely – mint említettük – a 13. század második felére elenyészett. Borsova megyét tehát a folyó kettéosztotta, és a két megyefél azonos volt a megyében tevékenykedő két királybíró hatásköre alá tartozó területtel. 25 A királybírákról azt érdemes tudni, hogy a 12. század végéig a megyebeli szabadok felett nem a vármegye ispánja bíráskodott, hanem ők, a királybírák vagy más néven a billogosok.26 E bírák minden bizonnyal már Szent István király óta működtek az egyes megyékben. Feladatuk az volt, hogy a király helyett vagy távollétében helyben döntsenek.27 Később, Borsova megye felbomlásával és a királybírói intézmény megszűnésével, az egyik területe Szabolcs, a másiké Bereg megyébe olvadt. Így feltételezhetően a régi bírói kerületek határa a 14. század folyamán létrejövő járások kialakulásával azok határává vált.28 Ha Szabolcs megye járásaira tekin tünk, akkor feltűnő azok egyenetlen területi megoszlása: az I. és II. járás felefele arányban elfoglalja a megye kétharmad részét, míg a maradék egyharmad 24 C. Tóth Norbert: A világi igazgatás Magyarországon a Zsigmond-korban, különös tekintettel Veszp rém megyére. In: Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére. Szerk. Hermann István és Karlinszky Balázs. (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. – A veszprémi egyházmegye múltjából 22.) Veszprém, 2010. 320–321. 25 C. Tóth Norbert: Bereg megye járásai a középkorban. Szabolcs-szatmár-beregi Szemle 40. (2005) 182–183. 26 Váczy Péter: A magyar igazságszolgáltatás szervezete a XI–XII. században. (A Miskolci Jogászélet könyvtára 65.) Miskolc 1930. 17. 27 Zsoldos Attila: Az özvegy és a szolgabírák. Századok 137. (2004) 803. 28 C. Tóth N.: Bereg megye járásai 183. részen osztozik a III. és a IV. járás. Továbbá mind a négy járás a megye régi székhelyétől, Kállótól indul, de az is leolvasható, hogy a sedria-hely váltással a járásokon nem módosítottak. Ugyanez – azaz, hogy a megyeszékhelytől indulnak a járások – megfigyelhető Bereg, Vas és Veszprém29 megyék esetében is. Szabolcs megyénél is észrevehető volt az a törekvés, hogy mindegyik járás a megye központjától induljon. Ezért lett buzogány-szerű alakja a IV. járásnak, hiszen oda a szolgabíró az I. és a III. járás határán a már saját járásába tartozó Kiskálló–Napkor–Tét–Székely–Tass útvonalon juthatott el.30 A középkorban kialakított járáshatárok egészen 1873-ig megmaradtak, így ismerjük későbbi elnevezésüket is: az I. járás a dadai, a II. járás a nádudvari, a III. járás a kisvárdai és a IV. járás a nyírbátori volt. E négy járásból 1873-ban tízet alakítottak ki, mégpedig úgy, hogy a két nagyobbat – a dadait és a nádudvarit – három-három járásra (alsó, középső és felső), míg a két kisebbet – a kisvárdait és a nyírbátorit – két-két járásra (alsó és felső) osztották. 31 Alig három évvel később, 1876-ban azonban jelentősen csonkult Szabolcs területe, mivel területéből kiszakították a hajdúvárosokat (pl. Böszörmény, Dorog, Nánás), illetve egyéb településeket (pl. Balmazújváros, Földes, Nádudvar, Téglás) létrehozva Hajdú megyét Debrecen székhellyel.32 A megye birtokos társadalma Szabolcs megye nemességéről, jóllehet egy-egy időszakról születtek tanulmányok, a részletekbe menő kutatások hiányában azonban csak vázlatos képet tudunk rajzolni. A megye „honfoglaló” nemzetségeire az Árpád-kori birtoklási adatokból lehet visszakövetkeztetni. Kétségkívül közéjük tartoztak a Balogsemjén-nembeli családok ősei, birtokaik a Szamos folyó mentén és a mai Nyírség területén helyezkedtek el (pl. Béltek, Biri, Kálló, Semjén, Sima, Tura). 29 C. Tóth Norbert: Le hetőségek és feladatok a középkori járások kutatásában. Századok 141. (2007) 464., 470. 30 C. Tóth N.: Szabolcs megye működése 23. 31 Magyarország történeti statisztikai helységnévtára, 16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Írták Fábián Lajos, Mező András, Kovacsics József. Budapest, 2000. 317–318. 32 Németh P.: Az Árpádoktól Mohácsig 139. 17
