„…kedves hazám boldogulása munkáját kezébe adom…”. Történészek a szatmári békéről: „árulás vagy reálpolitikai lépés”. Szatmárnémeti konferencia (Nyíregyháza, 2003)

Zachar József: A szatmári béke szorgalmazója: gróf Pálffy János tábornagy

gunknak, már a régen kiadott és publicált declaratiói szerént a mos­tani háborúra nézve, teljes amnistialis gratiát adni méltóztatott, nem különben ezen Magyarországnak és Erdélynek is törvényeit és sza­badságit, mind politicumi, mind tartományi, mind pedig az egyházi bevett religióknak dolgában maga és successori által szentül meg­tartani ígérte, sötconfirmalis ratifícatióját is megküldeni fogadta." 109 Hasonló módon a szatmári egyezség is a következő pontos címet kapta: „A békesség punctumai. Melyek császár és koronás király kegyelmes urunk ő felsége kegyes plenipo-tentiája mellett ezen Magyarország és Erdély nyugodalmának és csendességének vissza­hozatására s megerősítetésére fejedelem Rákóczi Ferenc uramnak és követőinek a feljebb említett Magyar- és Erdélyország statusai­nak és rendéinek resolváltattak." 110 A megállapodást Pálffy a kö­vetkező személyes záradékkal látta el: „Kegyelmes urunk ő felsé­gétől engedélyezett plenipotenciánk szerént minden részeiben és clausulaiban, örökké és minden fogyás és fogyatkozás nélkül állan­dó képpen megtartani fogadjuk és helyben hagyjuk." 111 A Bécsben április 28-án keltezett és csak a fenti fejlemények után kézhez vett leirat megerősítette Pálffyt, hogy helyesen járt el, amikor nem hagyta magát zavartatni a leváltással, Bécsbe rendelés­sel. Eleonóra régens-anyakirályné ugyanis, immár megváltoztatva korábbi döntését, megerősítette az I. Józseftől január 31-i teljhata­lomban, amelyet a tárgyalások folytatására kapott. 112 Ez oly fontos­nak tünt, hogy a Haditanács is megküldte számára, kiemelve „az eddigi teljhatalom ezáltali megerősítését", sőt a régens-anyacsászár­né szándékát, hogy „az elégedetlenekkel létrehozandó egyezséget, kívánságának megfelelően, mind saját kezűleg aláírja és a közigaz­gatás nevében ratifikáltatja, mind ő királyi felségének ide érkezése­kor hasonló formális engedélyezésre legkegyesebben kézbesítte­ti". 113 Ezzel egyidőben Locher is kapott leiratot a Haditanácstól, mégpedig ugyan azonos tartalommal, de azzal a kiegészítéssel, hogy 109. Putay, 423.o. 110. Pulay, 425. o. 111. Pulay, 436. o. 112. HHStA, Hungarica, Fasc. 193, számozatlan 113. KA, HKR, Reg. 1711 .Apr.-329

Next

/
Thumbnails
Contents