„…kedves hazám boldogulása munkáját kezébe adom…”. Történészek a szatmári békéről: „árulás vagy reálpolitikai lépés”. Szatmárnémeti konferencia (Nyíregyháza, 2003)

Kovács Zoltán: Külpolitikai esélyek a Rákóczi-szabadságharc utolsó éveiben

melyet például George Stepney mutatott a magyarok ügye iránt azonban nem fedhette el Anglia valódi célkitűzéseit. Az a - nyugodtan mondhatjuk: „szokványos" xenofób - angol tendenciózusság és elfogultság, amellyel a „magyar protestánsokat" ért sérelmeket az angolok felhánytorgatták Bécsben, csakis a reálpolitikai céloknak alárendelve - azok szolgálatában - értelmezhető. Ausztria - mint a Bourbonok ősi kontinentális riválisa és így Anglia „természetes" vagy „kézenfekvő" szövetségese („natural ally", „ally of convenience") - alapvető szerepet kapott a III. (Orániai) Vilmos által létrehozott franciaellenes „nagy szövetségiekben (1689, 1701). Az angolok saját magukról alkotott diplomáciaelméleti elképzeléseiben - mint az európai erőegyensúly mérlegének nyelve, a végső „arbiter" - Ausztria - azaz az egységes irányítás alá vont közép-európai Habsburg fennhatóság alatt álló területek - szolgáltatta a francia hegemóniával szembeállítható legjelentősebb kontinentális ellensúlyt. Némely angol külpolitikai gondolkodó az angol pozíciók értékelésében még ennél is tovább ment, amikor azt sugalmazta, hogy meg kell teremteni egy olyan kontinentális rendszer alapjait, mely lehetővé teszi Ausztria számára azt, hogy lehetőleg egyedül is szembeszálljon a francia fenyegetéssel. Anglia éppen ezért üdvözölte - és támogatta diplomáciailag, Lord Paget - Ausztriának a török ellen folytatott, a Magyar Királyság területének felszabadításáért folytatott küzdelmének lezárását a karlócai békével 1699-ben. Tis the general Interest of all Christendom to resettle the House of Austria in a sort of equality with France. This Equilibrium is necessary for the Security of the People, and even for that of the Soveraigns, too ... But 'tis the particular Interest of England to re-establish this Equality, that she may have the Balance in her Hand, and turn it to which she pleases. This is the only Means we can make use of, not only to maintain the Empire of the Sea, which we regain'd the possession of in so glorious a manner, but even to enable us to decide the Success of Wars, and the Conditions of Treaties for the Future.

10 10. Anon., Reflexions upon the Conditions of Peace Offer'd by France and the Means to be Employed for the procuring of Better (London, 1694), p. 29, qtd. in Kampmann, p. 354.