„…kedves hazám boldogulása munkáját kezébe adom…”. Történészek a szatmári békéről: „árulás vagy reálpolitikai lépés”. Szatmárnémeti konferencia (Nyíregyháza, 2003)

Kovács Ágnes: A kuruc állam gazdasági helyzete a szabadságharc második felében

bevételek hűtlen kezelése, a visszaélés és a korrupció. Jól példázza ezt az a kimutatás, amelyet Platthy Sándor és Dolinay Gábor készített a tiszántúli és partiumi udvarbírák, dézsmások, sótisztek, harmincadosok, stb. elszámolásairól 1707 elején. Az összesen 47 gazdasági vezető adatait tartalmazó kimutatás szerint 1703-ig visszamenőleg mindössze 5 tisztségviselőnek az elszámolása volt rendben, 11 fő a számadását sem adta be!

3 Még tovább romlott a hivatali fegyelem 1708-tól, amikor-a gazdasági nehézségekre tekintettel az állami fizetéseket 50%-kal csökkentették. A felelősségre vonás azonban - ahogy a hadsereg mulasztásban vétkes, nemesi származású tisztjei esetében is - többnyire elmaradt. Végső soron a kuruc állam feudális jellege miatt, amelyen csak az adottnál jóval kedvezőbb gazdasági körülmények változtathattak volna. A sajátos és sajnálatos, e körben jól ismert történelmi előzmények miatt azonban a felkelés kifejezetten rossz gazdasági körülmények között bontakozott ki. Az egyik legnagyobb problémát a tőkehiány jelentette, amelyet a szabadságharc vezetése magának Rákóczinak az egyetértésével - ha ugyan nem az ő kezdeményezésére - rézpénzkibocsátással akart megszüntetni. A nemesfémpénz helyettesítésére máshol is történtek kísérletek, ám ezek csak a gazdaságilag fejlett országokban, Németalföldön és Angliában jártak sikerrel. Az ezirányú törekvés az elmaradott magyarországi viszonyok között eleve kudarcra volt ítélve. Ennek ellenére, nem lévén más lehetőség, Rákóczi a hadsereg és a hadak számára termelők fizetése céljából a rézpénz kibocsátása mellett döntött. Szándékát 1704. április 20-án jelentette be, s a következő hónapban hozzá is kezdtek az első 2 millió ft névértékű rézpénz veréséhez. A szükségletek miatt újabb összegek kibocsátására került sor, és - ahogy lenni szokott - hamarosan megjelent a forgalomban a hamis pénz is. A pénzügyi folyamatok egyre ellenőrizhetetlenebbé váltak, már 1704 végén inflációs jelek mutatkoztak az országban. A fenyegető pénzügyi csődön a megyei ári imitációk sem segítettek.

4 Az emberek szabadulni szerettek volna a kongónak csúfolt rézpénztől, ahogy a Károlyival bizalmas kapcsolatban lévő Dobozi István, debreceni 3. Bánkúti, im. 95-96. 4. Uo. 74-75.