„…kedves hazám boldogulása munkáját kezébe adom…”. Történészek a szatmári békéről: „árulás vagy reálpolitikai lépés”. Szatmárnémeti konferencia (Nyíregyháza, 2003)

Beke Pál: Szelíd településfejlesztés. A szatmári határmenti együttműködés tapasztalatai

vetően, úgy zárkóztunk be mi és szomszédaink, még ha ez a keleti birodalom időleges ideköltöztével eszelősre is fokozódott. Igazából még ma sem vagyunk túl rajta, és csak reménykedhetünk, ha tán egy emberöltő multával, valamennyi szomszédunk Európai Uniós tagságával ez (körülöttünk is) megszűnik. Nyithatnak e záron a nemzetközi szervezetek, különféle egyezmények, a mindenféle kormányok, de leginkább azok, akik a határ mentén ebbéli akaratukat megfogalmazzák, erre és e célból egyesületben szövetkeznek, és a határ záróvonalát az emberi, a hivatali, az üzleti és a civil kapcsolatok százezreivel minden nap minden órájában átlépik. Leginkább rajtunk múlik a dolog. Hiszen hiába nyílna ki a határ, ha mi magunk nem mennénk át rajta. Ám hogy valóban átmenjünk, vagy éppen, hogy eszünkbe jusson, a fentiekben körülírt, a szelídként emlegetett fejlesztőmunkával kell szorgalmazzuk.