„…kedves hazám boldogulása munkáját kezébe adom…”. Történészek a szatmári békéről: „árulás vagy reálpolitikai lépés”. Szatmárnémeti konferencia (Nyíregyháza, 2003)

Beke Pál: Szelíd településfejlesztés. A szatmári határmenti együttműködés tapasztalatai

Beke Pál Szelíd településfejlesztés A szatmári határmenti együttműködés tapasztalatai A konferencián elhangzó Ung, Ugocsa megyenevek ma már a múltat idézik. Szatmár is csak egy kombinált hazai megyenévben fordul elő. A hajdanában egységes táj másik felét Satu Mare megyeként jegyzik, s immár Romániában. Románia részévé vált a békekötő Károlyi Sándor ugyancsak gazdálkodó utódai által lecsapolt Ecsedi láp egy darabja is. A nagymajtényi fegyverletételt követő békés esztendőkben e birtokra betelepített svábok egy része (Mérken, Vállajon) bár itthon maradt, nagyobb részük (Kaplonyban, Csanáloson és másutt) odaát kerülve országot cseréltek. Nem biztos, hogy ők akarták. Mindezt csak azért sorolom, hogy jelezzem: a korábbi előadásokat követően immár nem a múltról esik szó, hanem napjaink állapotairól. Helyesebben: a határvonás kényszeréből kialakult helyzet megváltoztatásának lehetőségéről, módjáról. A szatmári tájon végzett fejlesztőmunkánknak még a '80-as évek közepén megfogalmazott egyik konklúziója

1 éppen az volt, hogy képtelenség a határt záróvonalként értelmezni; már akkor is meg voltunk győződve arról, hogy Csenger fejlesztését csak a Romániához került környékével együtt lehet értelmezni. Hiszen ha nem így tennénk, éppen ezt a várost (vagy Fehérgyarmatot, esetleg Nagyecsedet) kellene differenciált városi funkciókkal és közlekedési kapcsolatokkal ellátni, ami lehetetlen a megfelelő számú és árnyalt képzettségű lakosság, a sokrétű intézményi struktúra, a rendelkezésre álló munkahelyek és a terület eltartó-képessége, s különösen a minderre 1. Lásd erről a Fejlesztési javaslatok Csenger és társközségei várossá válási folyamatához, részletek, szerk. VARGA Tamás, Országépítő, 1991/3. 20-36. old. c. tanulmányt, Hl. VARGA Tamás - VERCSEG Ilona Település, közösség, fejlesztés (Tapasztalataink a társadalmi-kulturális fejlesztésről), Bp. 1991. Országos Közművelődési Központ, 193 old. (A kötet második része a 79-181. oldalakon az említett dokumentumot tartalmazza).