Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Für Lajos: A Bossányi-hagyaték összeírása, 1765.

féltelek jutott egy-egy jobbágyra! Ám ha ezt a telekszámot rávetítjük az általuk ténylegesen használt szántóföldek területére, akkor kiderül, hogy a 163 telkes parasztnak egyenként a 414 hold szántóból átlagosan mindössze 2,5 magyar hold jutott csupán, vagyis ennyi esett egy-egy ún. féltelekre! A furcsa és szokatlan besorolás révén ez képtelenül kevés!

36 A noszvaji parasztok különleges „minősítésének" csakhamar meglett a maga böjtje. Nevezetesen akkor, amikor az uralkodónő által két évvel később kibocsátott úrbéri rendeletet itt 1771-ben végrehajtották. Noszvajt a Borsod megyében fölállított osztályok közül a 2. osztályba sorolták. Ebben az „osztályban" egy egész telekre 30 hold szántó és 10 hold (embervágó) rét esett. Noszvajon ekkor a parasztok használatában álló földterület a pontosabb felméréseknek (és talán a közben eltelt éveknek) köszönhetően valamivel több lett, mint amit 1765-ben kimutattak: a szántóké 536 holdat, a réteké 170 holdat tett ki. Ez a földmennyiség az említett osztályba sorolás szerint mindösszesen 17 3/8 egész teleknek felelt meg, annyinak volt elegendő.

37 Szemben a korábbi, az 1765-ben kimutatott 70 egész telekkel! Az úrbérrendezés során a telkesek közé sorolt 60 parasztgazda fél- vagy negyedtelkesként került az urbárium tabellájába, ők lettek tehát az említett 17 3/8 egész telek birtokosai. Nem tudjuk, milyen megfontolások alapján került most, 1771-ben 60 gazda a telkes jobbágyok közé, de az bizonyos, hogy ők lettek a szerencsésebbek. Hiszen a falu többi „gazdája", összesen 131 családfő a zsellérek, a földtelenek rendi kategóriájába soroltatott! Közülük 118-an házas és 13-an hazátlan zsellér minősítést kaptak.

38 Nincs semmi nyoma annak, hogy mi döntötte el: ki lehetett telkes jobbágy és kit soroltak be a szegények hirtelen megugrott, jogilag is beszorított társadalmi csoportjába. Amit azonban bizonyosan tudunk: a Mária Terézia-féle úrbérrendezéskor rögzített társadalmi „minősítés" az illető családok jövőjét immáron jóvátehetetlenül, nemzedékeken keresztül, az 1848. évi jobbágyfelszabadításon át szinte az 1945. évi földosztásig döntő módon befolyásolta vagy éppen meghatározta. 36

R.L. i.h. 155-159. fol. 37 Soós Imre: Heves megye községei 1867-ig. Eger, 1975. 390. 38 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, IV. A. 101/k. Urbáriumok. „Noszvaj Helység Urbáriuma". 1771. 24-31.