Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Für Lajos: A Bossányi-hagyaték összeírása, 1765.

FÜR LAJOS A BOSSÁNYI-HAGYATÉK ÖSSZEÍRÁSA, 1765. Ismert a közmondás: A könyveknek (is) megvan a maguk sorsa. Nem kevésbé igaz ez az írásbeliség korában keletkezett forrásokra. Az iratok egyes darabjaira éppen úgy, mint a nagyobb iratcsoportokra. Különösen igaz ez az ún. családi levéltárak anyagára. Az évszázadok a még oly neves és nagyszerű családok különféle természetű okleveleit és akta-tömegét roppant szeszélyesen szelektálták: belőlük, tudjuk, igen sok elpusztult, elkallódott. Sokszor a puszta véletlenek közrejátszásának vagy egy-egy tulajdonos személyes érdemének köszönhető, hogy azokból több vagy kevesebb mégis megmaradt, s valamelyik újabbkori közgyűjteményünkbe került. Megmenekült tehát a szétszóratástól - az utókor nagy nyereségére. így például Esterházy Móric (1882-1960) grófnak köszönhető, hogy a több mint 600 iratfolyóméternyi, a családra és uradalmaikra vonatkozó irattömeget 1945-ben az uradalom központjából, a csákvári számtartóság épületéből, majki kastélyába menekítette át. Többszöri kérlelésére végül csak 1952-ben vette át a roppant értékes forrásanyagot az Országos Levéltár.

1 A puszta véletlennek köszönhette, hogy nem vált az enyészet martalékává az a nagyon becses, több száz fóliónyi anyag, ami a tiszaberceli Bessenyei testvérek: Boldizsár és a neves író, György 1784. évi „zenebonázásáról" készült tanúkihallgatási jegyzőkönyveket és egyéb dokumentumokat tartalmazta.

2 Éppen erre ezért is kellett itt hivatkozni, mert e sorok írójának figyelmét a szóban forgó iratokra a nyíregyházi levéltár nagynevű igazgatója, a magyar agrártörténetírás és a néprajztudomány kimagasló alakja, a kötetünkben ünnepelt Balogh István hívta fel közel két évtizeddel ezelőtt - s született a pillanatfelvétel anyagából egy sajátos jellegű, ún. mikrotörténelmi monográfia.

3 Az esetek nagy részében nehéz lenne földeríteni, hogy az egyes fo- és köznemesi családok megmaradt iratanyaga hogyan is állt össze. Igen sokszor 1 Mindezt e sorok írójával Esterházy Móricné, gróf Károlyi Margit közölte 1965-ben. Für Lajos: A csákvári uradalom a tőkés gazdálkodás útján, 1870-1914. Bp., 1969. 10. 2 Az anyagot hosszú időn át egy bakonszegi tanító őrizte, tartotta magánál. Nem tudjuk, hogy hozzá miként került. Amikor Bessenyei György hamvait Nyíregyházán újratemették, az iratőrző a jegyzőkönyveket a Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltárnak adta át. Lásd Merényi Oszkár: Ismeretlen dokumentumok Bessenyei György életéből. Szabolcs-Szatmári Szemle, 1956. 62-65.; Uő: Ismeretlen Bessenyei dokumentumok, 1783-1787. Szabolcs-Szatmári Szemle, 1967. 3. sz. 59-73. 3 Für Lajos: Aberceli zenebona, 1784. Bp., 2000. 5., 385.