Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Henzsel Ágota: Rápolti Sándor végrendelete (1508)

templommal az ország legjövedelmezőbb plébániája kötődtek hozzá.

16 A XVI. század elején ugyan átmeneti válságot élt át, de jelentőségét nem veszítette el. 1507-ben a városi polgárok ügyében II. Ulászló király rendelkezéseit Kolozsmonostori Jó Bereck esztergomi egyházmegyés klerikus

17 és közjegyző

18 írta át. Egy év múlva, 1508-ban Rápolti Sándor végrendeletét is ő foglalta írásba közjegyzői oklevél keretében. A közjegyző felsőfokú, gyakran egyetemi tanulmányokat végzett, egyházjogban jártas személy, aki általában egyházi tisztséget is betöltött, de nem volt felszentelt pap.

19 Mohács előtti, középkori irataink zöme birtokjogi kérdésekkel foglalkozó oklevél, ritkábban fordul elő a végrendelet. A testamentumokban általában személyi tulajdonukról rendelkeztek az emberek, társadalmi és vagyoni helyzetüknek megfelelően, a bevett szokásokat és elvárásokat követve. A nemesi birtok öröklési rendjét az ősiség törvénye megszabta, ezért ingatlanokról ritkábban esett bennük szó, inkább az ingóságok, pénz, személyes tárgyak sorsáról intézkedtek. A középkorban mind a világiak, mind az egyházi személyek kegyes adományok és lélekváltság adományok formájában juttattak az egyháznak javaikból, hiszen számukra ez a túlvilági boldogság elnyerésének lehetőségét jelentette.

20 A végrendeletek bizonyos formai elemeket is tartalmaztak. Utaltak a rendelkezést tevő beszámíthatóságára, megjelölték a végakarat majdani végrehajtóit, megnevezték a jelen lévő, végrendeletet hitelesítő tanúkat. A Rápolti Sándor testamentumát magába foglaló oklevél 1508. december 9-én, II. Gyula pápaságának hatodik évében Nagybányán, Borbély Péter házában készült egy szombati napon, dél tájban. Nemes Rápolti Sándor személyesen jelent meg a közjegyző előtt, hogy előadja végakaratát. Célja, hogy ingó és ingatlan javairól tett rendelkezése jogszerű legyen és halála után megvalósuljon. A végakarat teljesülését szolgálta a testamentáriusok kijelölése, akiknek feladata annak érvényesítése volt. A testamentáriusok a végrendelkező bizalmát élvező, hozzá közel álló személyek, teendőikre a végrendeletben többször is történik utalás. Egyikük vitézlő pátyodi Zoltán János, a másik nemes Rápolti Szerafin lett. Zoltán János a 16 Uo. 100. 17 Kolozsmonostor az esztergomi egyházmegyéhez tartozott. 18 Közjegyzői tevékenységének más dokumentuma is fennmaradt (MOL Dl 275393).; Móricz Zsigmond: Nagybánya. In: Magyarország vármegyéi és városai. Szatmár vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp., [1908], 195-219. 19 Jó Bereck laikus voltára utal, hogy közvetlen leszármazottja 1550-ben szerepel (Jakó, 1990. II. 5011. sz.) 20 Solymosi László: A helytörténet fontosabb középkori forrásainak kutatása és hasznosítása. Történelmi Szemle, 1976/1-2. 123-155.