Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Németh Péter: Szatmár vára

közül néhány várbirtok is lehetett. A falu neve arra utal, hogy egy elavult, s ezért Óvárnak nevezett földvár tartozéka volt, jelentése 'Óváré'. Kérdés tehát az: hol állt és hogy hívták valójában a köznép által Ovárként emlegetett korai erősséget? Úgy vélem, hogy Óvárnak a szamosparti Becs egykori királyi várát nevezhették. Magáról a várról egyetlen, 1364. évi adat ismert, amikor a vita tárgyát képező, Óvári melletti, a mai Csenger határába olvadt Senyét I. Lajos király parancsára visszacsatolják a becsi királyi várhoz. Az oklevélből sajnálatos módon kimaradt egy szó: olim, azaz a hajdani, egykori becsi várhoz tartozott Senye falu. A tény ugyanis szimbolikus volt, ugyanúgy, mint ezzel közel egy időben az anarcsi várjobbágyoknak a szabolcsi vár alól történő kivétele és a nemesség soraiba való emelése, hiszen a szabolcsi vár is 1241 óta romokban hevert. A becsi vár helyét 1424-ben Balk és Drág vajdák fiainak, illetve unokáinak osztozásakor említik utoljára (Balk 1368-ban jutott Becs birtokához), s ha a várat nem mosta el a Szamos, helyének a felkutatása a jövő egyik szép feladata lehet. Becs királyi várának addig volt központi szerepe, amíg a várispánság székhelye a XII. század közepe körül átkerült Szatmárba (az új várba), amely végleges nevet adott mind a megyének, mind pedig az esperességnek. Az első ismert szatmári ispán, Miklós 1181 -ben a cégényi monostor birtokösszeírásának egyik tanúja. A szláv lakosság által Nógrádnak nevezett Újvár Becstől északabbra, a Szamos Szamosszeggel szemközti átkelőhelyét őrizte hajdanán. 1274-re már csak egy birtok tartotta fenn a nevét, s talán nem véletlen, hogy vagy a közelében, vagy éppen Nógrád egykori várhelyén kívánták a Kállayak ősei várukat felépíteni. Ám IV. (Kun) László váratlan halála, majd üldöztetésük már a megkezdett építkezést végleg megakasztotta, a mai várkutatók legnagyobb bánatára. Ez a hajdani Nógrád azonban nem vonható be Szatmár megye kialakulása vizsgálatába. Bóna Istvánnal értek egyet, aki a helynevet a mátészalkai arany szíjvéggel összefüggésbe hozva, a szatmári szlávok egyik feltételezett központjának tekinti az egykori Nógrád/Novigrad/Újvárt. Irodalom: Szatmár várára: Bóna István: Az Árpádok korai várai. Debrecen, 1998. 60.; Az 1230. évi városprivilégium: F. III/2, 211; Mérk ispánra: TT. 1903. 118.; Anonymusra: A honfoglalás korának írott forrásai. Szerk. Kristó Gyula. Szeged, 1995. 307. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 7.); Anna királyné zilahi adományára: ErdOkmt. I. 11. reg.; Sárvárra: Magyar Kálmán: Nagyecsed-Sárvár nemzetségi központ kutatása