Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Szendiné Orvos Erzsébet: A debreceni városi jegyzőkönyvek fordítója. Interjú a 90 éves Balogh Istvánnal

- 1592 óta az új naptár szerint datálnak, ritka esetben, kétszer vagy háromszor találkoztam azzal, hogy a régi naptár szerinti keltezéshez térnek vissza. A Szentpétery-féle oklevéltani naptár segít a feloldásban. Kezdetben még a napokat is feltüntettük, de kiderült, hogy ennek sincsen semmi jelentősége, mert nem előre megállapított napokon ülésezett sem a magisztrátus, sem pedig a bíróság. A magisztrátus tanácskozását nem is tudjuk. A bíróság ülését többé-kevésbé ismerjük: hétfőn, kedden, de még ünnepnapokon is összeültek. Ennek a rendszerével nem igazán sikerült megismerkednünk. - Milyen elvek érvényesültek a nevek átírásánál? Szintén az első megbeszélésen állapodtunk meg abban, hogy a betű szerinti írást és a zárójelbe tételt alkalmazzuk, de feloldjuk, ha tudjuk. Ritka az az eset egyébként, ha nem tudjuk feloldani a neveket a mai ejtés szerint. - A kiadott jegyzőkönyvek végén név-, hely- és tárgymutatók találhatók, amelyeknek forrásértéke felbecsülhetetlen. Az első kiadásokban összevontuk ezeket a mutatókat, aztán szaporodtak az adatok, ezért vált szükségessé szétválasztásuk. A helynevek kérdése is igen érdekes, vagy inkább problémás. Sok esetben nem lehet lokalizálni ugyanis bizonyos falvakat: Nagymágócs, Fehértó stb. - A kiadás során nem alkalmazták a szokásos jegyzetelést, hanem egy bevezető tájékoztat a jegyzőkönyvben található legfontosabb adatokról, illetve történelmi eseményekről. - Nem minden esetben készült bevezető, én viszont igyekeztem kibővíteni a jegyzőkönyveket ezekkel az információkkal. - Végül tudna-e nekem Pista bácsi útravalóul a későbbi munkámhoz valami jó tanácsot adni? - A XVII. századi, maga által fordított jegyzőkönyveknél már ilyen problémák nem nagyon fordulnak elő. Egyrészt a helyesírás többé-kevésbé megállapodott, a nevek írása még ezután is gondot okozhat, azokat csak többszöri előfordulás alapján lehet biztosan feloldani. Az írásmód valamivel világosabb, mint a XVI. századi. A szövegben is több a magyar nyelvű rész, mint a latin. A latin titulusok, címzések feloldása viszont továbbra is kérdéses. A differenciálódó társadalmi kép megrajzolása lesz a jövő feladata, a rendelkezésre álló források azonban sokat segíthetnek. - Én pedig megpróbálom a legjobb tudásom szerint folytatni ezt a munkát. Köszönöm a beszélgetést! Továbbija egészséget kívánok és jó munkát!