Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Szendiné Orvos Erzsébet: A debreceni városi jegyzőkönyvek fordítója. Interjú a 90 éves Balogh Istvánnal

SZENDINÉ ORVOS ERZSÉBET A DEBRECENI VÁROSI JEGYZŐKÖNYVEK FORDÍTÓJA Interjú a 90 éves Balogh Istvánnal Az ember gyermekkorában a felnőttektől, így szüleitől az élet szinte minden területére „indítást" kap. Aztán mégis úgy alakul a legtöbbnek a sorsa, hogy csak a legszerencsésebbek haladhatnak az eredeti irányban. Jó ez, vagy rossz? Nézőpont kérdése. Akinek azonban „töretlen" az életútja, aki egy dologban sokat tanult, tapasztalt, alkotott, kutatott és talált, annak az „indíttatás"-ban rejlő stabilitás segítségére lesz. De nagy terheket is rak a vállára, felelősséget... Ismerek, tisztelhetek, csodálhatok egy ilyen embert. Ismerem? Kezdő levéltárosként Ő vezetett be a középkori latinság rejtelmeibe, és önzetlen segítségét a mai napig élvezem, hiszen hetente bejár a levéltárba kutatni. Tisztelem - ez az ő érdeme! Csodálom? Igen, csodálom és példaképemnek tekintem. Gyermekkori indíttatását tekintve ellentmondásba is keveredhetnék, hiszen egyszerű családból származott. Szülei fáradságot nem ismerő munkával küzdöttek fel magukat parasztpolgárrá. Gyermekkorát Nagycserén töltötte, ott járt tanyasi iskolába. Ebben is kicsit „sorstársának" tekinthetem magam, hiszen én is Nagycseréről indultam. A családi hagyományt azonban megszakította és írástudó, tudománynyal foglalkozó értelmiségivé vált. Indíttatásának köszönhetően lett a népélet tudományos feltárójává. Munkássága műfajilag, területileg, időbeli és tartalmi vonatkozásban széles skálán terül el. Meghatározó azonban mindvégig nála Debrecen város történetének kutatása. Kiemelkedő teljesítményei közt tartjuk számon a debreceni városi jegyzőkönyvek forrásainak feltárását. A feudális kori nemesi vármegyék és városok testületeinek működése során keletkezett közgyűlési, tanácsülési jegyzőkönyvek nemcsak a helytörténetnek, hanem az országos köztörténetnek, társadalom- és gazdaságtörténetnek, művelődés- és jogtörténetnek, a nyelvészetnek, irodalomtörténetnek is páratlan értékű, nélkülözhetetlen forrásait képezik. E becses forrásanyagot azonban csak kevesen tudják használni, kevesen tudnak latinul, illetve a gyakorlatlan szem számára még a magyarul írt részek kiolvasása is nehézséget jelent. Ezért van szükség a tudományos kutatómunka elősegítése érdekében a jegyzőkönyvek kiadására. *** - Engedje meg Pista bácsi, hogy először köszöntsem közelgő, 90. születésnapja alkalmából! Ilyenkor szokták azt a kérdést feltenni, hogy mi a hosszú élet titka...