Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Major Zoltán László: Alkalmi gondolatok a levéltárban a művelődéstörténet-kutató Balogh István köszöntésekor

ségét", hiszen szellemi örökségünk törvényalkotói közé tartozik Ő. Töretlen munkakedvvel kutat a kilencvenedik életévéhez közeledő tudós kutató, levéltáros és muzeológus. Körülveszi a hétköznapok pátoszmentes prózaisága, mint életében oly sokszor. Tudja, hogy a véget nem érő számadások összessége a történelem. Kenyérkereső családfőként, hűséges felesége „háttérmunkájával" teljes eddig ez a kivételes formátumú életpálya. Teljességre tör az alkotó ember, tehetsége legjavát szeretné megmutatni. A személyiség életéhez tartozik azonban a tragikus időtudat, a végesség. Kutatónk gyakran betoppan a levéltárba, a mindennapok lassan araszoló sorában is végzi múltfaggatását a csendességet és méltóságot árasztó több évszázados históriai adatokat őrző fóliánsokból. A levéltár munkatársai őszinte szeretettel kívánják, hogy még sokáig tudja folytatni értékes tevékenységét. E sorok írója is hozzájuk csatlakozik, kívánva sok erőt és egészséget. Juhász Gyula szavait idézzük búcsúzóul: „Dolgozni föl, mind lankadatlan, amíg az élet fénye ég!"