Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Szabó Géza: Nyírbátoriság. Egy feltételezett fogalom a XIX–XX. sz. fordulóján

történelmét hogyan ítélték meg, abban többnyire minden megszólaló egyetértett, hogy a múlt és a jelen valósága között nagy kontraszt van. A képviselőtestületi jegyzőkönyvek őrzik a komor méltósággal megfogalmazott történelmi hivatkozásokat - fontos és hétköznapi dolgokban is mérce a múlt. Ez a korszak közéleti retorikájában megszokott stílus-elem, de Bátorban többet jelent. Itt „a város múltja kötelez". Itt a város múltját nem is lehet eltörölni, mert a jobbágyfelszabadítás után évtizedekkel is megoldatlan tulajdonrendezéseknél rendre vissza kell nyúlni a múltba, pl. a „ligeti nyomás" és erdőterület tulajdoni és használati jogának megállapításánál a volt földesuraság és az úrbéresek közt 1839-ben létrejött egyezséghez,

5 mert annak a különféle értelmezései látszólag a legfontosabb akadályai a megnyugtató megoldásoknak. De gyakran érvelnek a vitában a Helytartótanács egy 1796-os ítéletének passzusaival is.

6 Pont 100 év telt el azóta, közben volt polgári forradalom, jobbágyfelszabadítás... A valóság persze az, hogy a város különböző rétegei a jobbágyfelszabadítás következetlenségeit kihasználva akarnak előnyökhöz jutni. Ennélfogva, minél inkább ragaszkodtak a hagyományokhoz, annál inkább tartani lehetett attól, hogy a feudális szokásjognak a polgári forradalmat túlélt egyes elemeitől nehéz lesz megszabadulni. Ilyen elem Bátorban az ún. régi városföldek

7 kálváriája. A kb. 1700 holdat jelentő terület, amelynek bérleti joga a városi házas belsőségek tulajdonjogához kapcsolódott és évtizedek alatt a bonyolult szokásjog és a sűrű cserék, eladások miatt a telekkönyvben követhetetlenné vált, részben oka is, meg következménye is a bátori földek elértéktelenedésének. Ez a város múltjához méltatlan állapot az érdekek kuszáltsága és a városvezetés tehetetlensége miatt az egész korszakot végigkíséri és egyik válsággócként járul hozzá a város eladósodásához, pénzügyi csődjéhez. A több évtizedes válságot a megye úgy próbálja megoldani, hogy 1914-ben feloszlatják a községi képviselőtestületet, 1916-ban pedig felfüggesztik a város vagyonkezelésének autonómiáját.

8 A botrány tükrözte az egész bátori társadalom probléma-halmazát; az egész helyi rendszer összekuszálódott és minden pontján robbanással Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, V. 375. Nyírbátor község képviselőtestületénekjegyzőkönyvei (a továbbiakban Kt. jkv.) 1896. nov. 6. A jogi alapot az szolgáltatta, hogy a Helytartótanács ítéletét a hosszú időn át tartó változatlan használat már a szokásjog alapján is szentesítette. A városföldek gazdasági és társadalmi szerepét elemzi Szabó Géza: Nyírbátor gazdaságának és társadalmának átalakulása a dualizmus korában. In: Tanulmányok Nyírbátor monográfiájához. Debrecen, 1998. (a továbbiakban Szabó, 1988.) 151-155. A hosszú, bonyolult procedúra két meghatározó dokumentuma: Kt. jk. 1915. márc. 17. és 1917. aug. 6.