Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

László Géza: Szatmár vármegye önkormányzata 1848/1849-ben

között ottani illetőségűek is szerepelnek. Ők valószínűleg nem lakóhelyük kép­viseletében, hanem vármegyei tiszti állásaik jogán voltak megválasztva. A testületi tagok száma a képviselt települések között is nagyon aránytalanul oszlott meg. Erre jó példa néhány mezőváros esete. A 2334 lakosú Aranyos­meggyest 3 fő (0,13 %), az 1356 lakosú Nagyecsedet a bíró és a hadnagy sze­mélyében mindössze 2 fő (0,15 %), a 2650 lakosú Mátészalkát 6 fő (0,23 %), a 2511 lakosú Királydarócot 6 fő (0,24 %) a 2893 lakosú Szinér váralj át 9 fő (0,31 %), az 1525 lakosú Erdődöt 5 fő (0,33 %), a 2500 lakosú Fehérgyarmatot 10 fő (0,40 %), a 2361 lakosú Csengett 11 fő (0,47 %) képviselte. 60 A Szatmár Vármegyei Képviselő Bizottmány társadalmi osztályok szerinti összetétele Társadalmi osztály Fő % Ismert 460 81,42 Arisztokrácia 5 1,09 Nemesség 350 76,09 Polgárság 105 22,83 Ismeretlen 105 18,58 Összesen 565 100,00 A megyei arisztokráciát Degenfeld Pál személyében egy gróf, a Luzsénszky és Vécsey család két-két tagjával pedig négy báró képviselte. Itt kell megje­gyeznem, hogy a báró Vécsey családból kikerült egyik képviselő, a konzervati­vizmusáról jól ismert korábbi főispán, báró Vécsey Miklós volt. Gróf Károlyi György főispán nem szerepel a megválasztott képviselő bizottmányi tagok kö­zött, de törvényben kapott jogánál fogva a Képviselő Bizottmány gyűlésein álta­lában ő elnökölt. A testület létrehozásakor elsősorban a birtokos és megyei hivatalt viselő ne­messég szempontjai domináltak, ezért ők alkották a Bizottmány legerősebb tár­sadalmi osztályát. Szatmárban 350, azaz az ismert jogállású képviselők 76,09 %-a tartozott ide. Köztük volt az újonnan megválasztott, és az 1848. má­jus 16-án egységesen lemondott régi vármegyei tisztikar jelentős része. A sza­badelvű politikusokon, Eötvös Mihályon 61 , Riskó Ignácon 62 és Ternyey Jánoson 63 kívül ott szerepelnek a konzervatívok prominens képviselői is, így a volt főispáni helytartó Szerdahelyi Pál, Gabányi Sándor volt másodalispán, Kende Zsigmond az 1847/1848. évi utolsó rendi országgyűlés kormánypárti kö­vete és Uray Bálint, későbbi kerületi császári biztos.

Next

/
Thumbnails
Contents