Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Gazdag István: Debreceni hétköznapok a kormány Debrecenben tartózkodása idején

A Közlöny a Don Caesarban fellépő Lendvait és Jókainét magasztalta. A városban megjelent lapok egymással versengve dicsérték Reményi Ede hangversenyét „... a sok egyhangú politika között egy kedvesb percünk is lehetett. Ez Reményi Ede igen sikerült hangversenye, mely a mivelt közönségre leírhatatlanul felvidítólag hatott. Annyi idő óta nélkülözni a zenét, melynek élvei, Pesten a lélek mindennapi kenyeréhez tartoznak.... "

17 Sárosi Gyula a Kollégiumban felolvassa Arany Trombita című népkölteményét. Telegdi Lajos könyvesboltja kínálta a kalendáriumokat, Kölcsey Ferenc naplóját (Országgyűlési emlékek), politikai, történeti és szépirodalmi almanachot, Fényes Elektől Magyarország leírását. Az élénk társasági életet élő Casinóról, miután átalakult honvédegyletté, nincs adatunk. A Kollégium jelentős részének igénybevétele lényegesen korlátozta a tanítást, de a többi iskolákban is rövid tanítási időszakok voltak, hiszen nem egy épületben kórház működött. Debrecenben megjelenő hírlapok A fővárosi lapoknál dolgozó írók, újságírók többsége követte a menekülő kormányt Debrecenbe. Itt feltámasztották komoly erőfeszítések árán az elnémult fővárosi lapok némelyikét, és ezzel küzdöttek tovább a nemzet ügyéért és saját megélhetésükért. Nem volt könnyű feladat, hiszen Debrecenben megjelent a Debreczen-Nagyvárad Értesítő és az Alföldi Hírlap, és lényegesen kisebb volt az olvasótábor, nem szólva a nyomdai nehézségekről és a kellemetlen rendőrminiszterről. Megjelent a Közlöny, a Táncsics szerkesztette Munkások Újságja, Vas Gereben Népbarátja, a harcias Március Tizenötödike, Jókai az Esti Lapok szerkesztője és a Debreceni Lapok, kiadója Madarász József. Néhány forrás szerint az átlag debreceni lakos kedvenc olvasmánya a falragasz volt - ingyenes és friss híranyaggal szolgált - és csak ezt követték az újságok. A legnagyobb példányszámban az Alföldi Hírlap jelent meg, megelőzve a kormány hivatalos lapját, a Közlönyt. Valamennyi hírlap sajátos arculatával szerves része volt a megmaradásért küzdő magyarságnak, hírt adott a megmaradt országrészről, a küzdelem szervezéséről. Témáik: a nemzet ügye és az ebből fakadó számtalan kérdés, a hivatalok nehézkes ügyintézése, a politikai csatározások.

18 Az 7 Vachott Sándorné: Rajzok a múltból. Bp., 1889. 2. kötet. 88-89.; Közlöny, 1849. április 13.; Esti Lapok, 1849. május 12. és az Alföldi Hírlap hirdetései és tudósításai 8 Szabó István: A szabadságharc debreceni hírlapjai. In: Debreceni Képes Kalendárium, 1924. Az Alföldi Hírlap szerkesztője írta: „Adni komoly valót ez lesz az iránytű, mely bennünket további közleményeinkben is vezetend." Egyes lapok politikai csoport véleményét képviselték.