Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Nyakas Miklós: Szente Bálint (1829–1891). Egy hajdúvárosi életrajz-vázlat a XIX századból, történelmi tanulságokkal

Szalay, illetve Egressy feladatát a Hajdúkerületben hamarosan Sillye Gábor vette át, akinek kormánybiztosi megbízatása a szabadcsapat szervezésre szervesen illeszkedik be a magyar forradalom szabadságharccá alakulásnak fejlődéstörténetébe, s számos ponton mutatható ki kapcsolat a Hunyadi-csapat szervezésével, katonai és politikai hátterével. Sillye Gábor szeptember 14-én tényleges tervezettel állt elő. A hadügyminisztériumhoz intézett felterjesztésében azt javasolta, hogy a Bocskai-csapat álljon 1200 gyalogból és hatszáz lovasból. A minisztériumtól rendkívüli felhatalmazást is kért a hatóságokkal szemben.

18 A tervezett összetételt illetően megjegyezhetjük, hogy mind a fegyvernemek, mind a létszám mintegy sejtetni engedte, hogy a Bocskai-csapat átszervezhető lesz rendes honvédségi alakulattá, illetve alakulatokká.

19 A toborzás a hajdúvárosokban Hajdúböszörmény központtal a „szabad lovas és gyalogos csapatba" szeptember közepén kezdődött.

20 A szabadcsapat felállításának, s később a rendes honvédségi alakulatok szervezésének Sillye határozott szervezeti keretet is adott, amikor az ún. „hadfogadó kormányt" felállította. Ez olyan intézményesített szervezési, hadkiegészítési és utánpótlási központ lehetett, mint amilyennel a cs. kir. alakulatok is rendelkeztek. Különösen Hajdúböszörményben bizonyult a toborzás eredményesnek, ahol a kormánybiztos szavára 340 fő az első toborzás alkalmából beállt a Bocskaicsapatba.

21 Szenté Bálint a legelsők között, szeptember 16-án jelentkezett a gyalogsághoz közlegényként, s novembertől lesz őrmester a már átszervezett 52. (Bocskai) gyalogzászlóaljnál. Szeptember 20-án nevezte ki Sillye Borbély Dánielt a Bocskai-csapatba gyalogsági hadnagynak, szeptember 22-én Simon Pált

22 Hadtörténeti Levéltár, Sillye Gábor kormánybiztos iratai (a továbbiakban HL), 2/66. A képviselőháztól szeptember 19-én nyert engedélyt a távozásra. Lásd Az 1848—49-i népképviseleti országgyűlés. Szerk. Beér János. Bp., 1954. 240. Az 1848. szeptember végén szervezni kezdett vagy megszervezett szabadcsapatokat később ténylegesen át is alakították rendes honvédségi alakulatokká. Hermann Róbert: Az abrudbányai tragédia, 1849. Hatvani Imre szabadcsapatvezér és a magyar-román megbékélés meghiúsulása. Bp., 1999. 9-13. HBML, IV. A. 502. A. 141. A Hajdúkerület közgyűlésének jegyzőkönyve. 879. számra utaló iktatókönyvi bejegyzés. Az irat hiányzik. Uo. Iktatókönyvi bejegyzés. Az eredeti irat hiányzik. A korabeli sajtó ennél nagyobb számról tud: ,, Csupán Böszörményben az első egy-két nap alatt mintegy ötszáz vitéz hajdú állott be. " Kossuth Hírlapja, 1848. okt. 8. Közelebbit nem tudunk róla mondani. Bona, 1998/99. csak a nevét említi.