Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Nyakas Miklós: Szente Bálint (1829–1891). Egy hajdúvárosi életrajz-vázlat a XIX századból, történelmi tanulságokkal

Szenté Bálint 1829. augusztus 28-án született Hajdúböszörményben. Szülei Szenté Bálint és Szepesi Julianna, keresztszülei pedig Boros András és Kovács Sára.

2 A város 4. tizedében laktak, az úgynevezett Szente-zugban, a zug sarkán álló házban, amely a mai Lévai Márton utcán a 14. és 20. sz. ház közt található.

3 A család maga hajdúhadházi hajdúnemesi származású, ahol 1702-ben, a később a hajdúnemesi jogállás eldöntése szempontjából perdöntőnek tekintett összeírásban Szenté Boldizsár a hajdúnemesek közt szerepel. Emiek fia, Mihály költözött át Hajdúböszörménybe, akinek fia, ugyancsak Mihály hadházi atyafiaival együtt 1797-ben hajdúnemesi bizonyítványt kapott. Ennek fia lehetett az a Bálint, akit felesége 1829-ben fiúgyermekkel örvendeztetett meg.

4 A család maga ugyan hajdúnemesi származású, de nem böszörményi, s valószínűen nem is birtokoltak belső telket. Ezért a hajdúvárosi jogokból, mindenekelőtt a földhasználatból csak a beköltözött jövevények mintájára részesedhettek. Ez a magyarázata annak, hogy később éles ellentétbe került azzal a Sillye Gáborral, akinek családja ugyancsak hajdúhadházi eredetű volt, de Böszörményben belső telket tudott szerezni, s így érdekei egybeestek a hajdúpárt törekvéseivel. Az ellentét magva az addigi közösen használt, kiosztatlan földek kiosztásának, magántulajdonba adásának a mikéntje volt. Vagyoni viszonyairól annyit tudunk, hogy 1859-ben 34 hold földdel rendelkezett. Neveltetése fő vonalaiban követhette Sillye Gáborét. A helyi partikulában tanult, s érzelmi kötődése a hajdúböszörményi iskolához élete végéig nem szűnt meg. Az iskola könyvtárából került a Hajdúsági Múzeumba Görgey Artúr emlékiratainak általa készített, s minden bizonnyal első - kéziratban maradt - magyar fordítása, az általa szerkesztett kivonatos török nyelvtan és szószedet, s tudomásunk van arról is, hogy nagyobb mennyiségű, muzeális értékű tárgyat adományozott a város iskolájának. Minderre később visszatérünk. A helyi partikulából került a debreceni református kollégiumba, ahol jogot hallgatott. Életútjának itteni szakasza további kutatás tárgya, azonban az tény, hogy itt került közvetlen kapcsolatba a magyar reformkor eszméivel, s juthatott olyan döntő élményekhez, amelyek egy életen keresztül a magyarság és a haladás mellett kötelezték őt el. Nem tudjuk pontosan, hogy debreceni diákként hogyan került kapcsolatba a Sillye által szervezett Bocskai csapattal. Azt az újabb történeti kutatások A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (a továbbiakban HBML), református születési anyakönyvei alapján H. Fekete Péter: Hajdúböszörmény neveinek adattára. Bp., 1959. 30. Vö. Herpay Gábor: Nemes családok Hajdú vármegyében. Debrecen, 1926.; Nyakas Miklós: Hajdútisztesség tüköré. Hajdúböszörmény, 2001. (a továbbiakban Nyakas, 2001.)