Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Pók Judit: A szatmári Tarpa és a beregi Dobos helységek cseréje. Az 1836. évi XXIX. törvénycikk alapján

Tivadart is Beregtől. Megnyugtatja Bereget, hogy Vitka és lik átvétele előnyös lehet számára a vásárosnaményi rév fenntartása szempontjából is, mivel a két helység adózói révén gyarapodhatna Tisza menti helységeinek munkaereje. Hiszen az utakat, hidakat, réveket, gátakat minden megye az érintett helységek közmunkájával építi, javítgatja, tartja karban ezekben az időkben. Szatmár az országos biztos ezen előterjesztésére leszögezi, hogy neki ugyan Bereg megyébe ékelődött helysége nincs, mivel azonban a beregi Dobos tény és való, hogy Szatmárba esik, hajlandó Vitkát és Ilket odaadni érte és Tivadarért.

14 1811 után az ügy majd két évtizedig nem halad előre, aminek oka lehet az elkövetkező háborús évek, az 1817. évi borzaszó éhínség, és véleményünk szerint nem kis részben a tiszántúli kerület országos biztosának, br. Vécsey Miklósnak Szatmár irányában érzékelhető elfogultsága, hiszen egyben ezen megye főispáni székét is ő töltötte be. Mint fentebb említettük 1807-ben nevezték ki az országos bizottság elnöki posztjára, és ezt a tisztségét egészen 1827-ig megtartotta, amikor is felmentését kérte. Utóda Péchy János, Máramaros megye főispánja lett.

15 Az új elnök körlevelet intéz az érintett megyékhez, és megkérdezi őket, melyek azok a helységek, amelyek beékelődnek területükbe, mégis más törvényhatósághoz tartoznak, milyen bizonyítékaik vannak a betagozódásra, és elődje, Vécsey Miklós tett-e lépéseket a tárgyban. Bereg megye természete- sen Tarpát nevezi meg, amely szemmel láthatóan is valaha hozzá tartozott, és a megye még 1719. júl. 30-i közgyűléséből sürgette visszaadását. Felemlegeti Bereg ez alkalommal is, hogy a Szatmárhoz való tartozás nem kis hátrányára van a megyei igazgatásnak és igazságszolgáltatásnak, mivel a környékbeli lakosok, ha valamilyen kihágást vagy bűntettet követnek el, egyik megyéből a másikba szöknek, és ott bujkálnak. Megjegyzik, hogy br. Vécsey Miklós, az előző elnök semmilyen lépést ebben a tárgyban nem tett.

16 Szatmár az új elnöknek azt válaszolja, hogy az 1807. évi 28. törvénycikk hatálya alá eső helysége nincs, mivel a cserék már lezajlottak. Tudja ugyan, hogy Bereg Tarpára gondol, mivel azonban határait nemcsak Bereg megye fogja közre, hanem túl a Tiszán is terjeszkedve, hosszabb szakaszon a szatmári Csekével és Nagyarral is érintkezik, semmiképpen sem tekinthető beékelődött helységnek, következésképpen nem esik a törvény hatálya alá, ezért nem fog beleegyezni cseréjébe.

17 Bereg vármegye sürgetésére Péchy János, az új elnök 1828. augusztus 5-ére határnapot tűz ki, amikor is az országos bizottság előbb Beregszászban, majd 14 IV. A. 501. 1810. évijkv. 1752. sz., 1811. évi jkv. 1745. sz. 15 Magyar Törvénytár, 1740-1835. 365., 451. 16 IV. A. 501/B. 167. doboz, szám nélkül, 1828. 17 IV. A. 501. 1828. évijkv. 913. sz.