Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Pók Judit: A szatmári Tarpa és a beregi Dobos helységek cseréje. Az 1836. évi XXIX. törvénycikk alapján

Szatmár megyei monográfiájában szintén szerepelteti Tarpát azzal a megjegyzéssel, hogy túl esvén a Tiszán, mindenfelől Bereg vármegyei helységek veszik körül.

5 Közigazgatási rangját tekintve Tarpa mezőváros, három országos vásár tartására nyert privilégiumot 1665-ben, népessége több mint kétszerese Dobos községnek, tehát anyagi erejét tekintve mindenképpen jelentősebb helységnek tekinthető ez utóbbinál.

6 Ha a két helység természeti fekvését vizsgáljuk, az első katonai felvétel 1785ből származó szelvényei alapján megállapíthatjuk, hogy általában a Tisza természetes határt képez Szatmár és Bereg megye között, és ennek megfelelően a Tiszán túli helységek, mint Tivadar, Gulács, Badaló Bereg megyéhez kívánkoznak, és hozzá is tartoznak, az egyetlen Tarpa kivételével. Tarpa is túl a Tiszán fekszik ugyan, Szatmár megye közigazgatási határát itt azonban nem a folyó képezi, mint a többi környező helységnél, hanem az, a Tarpa körüli szántók és erdőségek révén, a beregi síkságba nyúlik be. Megjegyezzük, hogy Dobos sincs kapcsolatban megyéjével, Bereggel, beékelődik Szabolcs és Szatmár határai közé.

7 Úgy a megyei adminisztráció, mint a lakosság érdekeit figyelembe véve a közigazgatás, a közlekedés, a kapcsolattartás könnyítése érdekében az 1800-as évek első évtizedétől fogva a törvényhozás napirendjére kerül az enklávék, azaz a beékelt területeken fekvő helységek határainak rendezése. Az 1802. évi 23. törvénycikk a határvillongások kiegyenlítéséről rendelkezvén kiterjeszkedik a törvényhatóságok határaira is.

8 A sarkalatosnak számító 1807. évi 28. törvénycikk a beékelt helységek határainak rendezésére országos bizottságokat állít fel, a témánkban illetékes tiszántúli kerületben br. Vécsey Miklós királyi tanácsos, Szatmár megye főispánja elnöklete alatt, Vay József, Halassy Márton és Rhédey Lajos (Bihar és Békés megye főispánja) részvételével. A törvény rendelkezése szerint a bizottságoknak meg kell hallgatniuk az érintett törvényhatóságokat és földesurakat, a meghallgatáson túl azonban, ha a felek nem tudnak megegyezni egymással jogukban áll igazságos és méltányos döntést hozni.

9 5 Szirmay Antal: Szatmár vármegye fekvése, történetei és polgári esmérete. Buda, 1809. 236. 6 Néhány adat a két helység népességszámának összehasonlításához: Tarpa: 1785-ben 1479., 1828-ban 2197., 1857-ben 2406. Dobos: 1785-ben 641., 1828-ban nincs adat, 1857-ben 1296. (Magyarország történeti statisztikai helységnévtára. 16. SzabolcsSzatmár-Bereg megye. Szerk. dr. Kovacsics József. Bp., 2000. 166., 229.) 7 Szatmár vármegye (1783-1785). Szerk. Pók Judit. Nyíregyháza, 1998. 21., 37. 8 Magyar Törvénytár, 1740-1835. évi törvényczikkek. Bp., 1901. (a továbbiakban: Magyar Törvénytár, 1740-1835.) 295. 9 Magyar Törvénytár, 1740-1835. 363.