Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Fazekas Rózsa: A „triumvirek”: Károlyi György, Széchenyi István és Wesselényi Miklós barátsága

ami önmagában is elgondolkodtatta, de a Wesselényivel való találkozás felgyorsította ennek tudatosodását, és az 1820-as évek közepére végre megtalálta élete értelmét: „ a haza felemelését"} Széchenyi nem tartozott az ország leggazdagabb birtokosai közé, az 1820-as évek közepén mintegy 60 ezer forint évi jövedelemmel rendelkezett. Birtokait azonban öröklött, illetve saját maga által csinált adósságok terhelték, de ez nem volt különleges, inkább általánosnak mondható. Károlyi és Wesselényi is hasonló gondokkal küszködött. Az anyagi tehetség pedig fontos tényező volt, mert ez komolyan befolyásolta az egyén mozgásszabadságát, és az ország felemelése érdekében elhatározott intézmények létrehozásához való hozzájárulását. Széchenyit legalább két tényező ösztönözte arra az 1820-as évek közepétől, hogy maga köré gyűjtse a fiatal mágnásokat. Egyrészt az ország modernizációjának irányítását az arisztokráciától várta, másrészt számított önzetlen anyagi hozzájárulásukra is. Széchenyi tehát az 1820-as évekre müveit, széles látókörű ember lett, aki természetesnek tartotta, hogy a haza modernizációjára szövetkezett arisztokrata csoport vezetője csak ő lehet. Hiú, távolságtartó egyénisége azonban nem tette alkalmassá ennek a vezérszerepnek a betöltésére. Rendkívül ellentmondásos személyiség, a végletek embere. Kedélyének hullámzását csak néhány kiragadott ellentétpárral szeretnénk érzékeltetni: óriási munkatempó - állandó testi és lelki panaszok; céltudatosság, a minden akadályt legyőző bizakodás - csüggedés, a minden elvész, minden hiábavaló bénító érzése; a barátok támogatásába vetett hit - egyedüllét, mindenki magára hagyta stb. Wesselényi Miklós az erdélyi főnemesség legrégibb, legtekintélyesebb és legvagyonosabb családjai közé tartozott. Birtokainak a kiterjedése és jövedelme azonban magyarországi arisztokrata társaiéhoz hasonlítva nem volt nagy. Az 1820-as évek elején Wesselényi jövedelmei Széchenyiének legfeljebb a negyedét tették ki.

4 Wesselényi hazafias szellemű, kemény nevelést kapott, mert apja fel akarta készíteni a nehézségek leküzdésére. 1822. március 4-i naplóbejegyzésében egy önjellemzést olvashatunk. „Hát én? - ugyan hiú vagyok-e? Válasz: Valamikor az voltam. Emlékszem még az időre, mikor nagyon szépnek tartottam magamat, mert csinos legény valék. Eszemről és szellemi képességeimről nem tarthattam sokat, akkor főleg azért nem, mert nem is tudtam, mi az igazi képzettség, és más ember eszét úgy nem is Ezt az elhatározást tartalmazta Széchenyi, Wesselényi és Esterházy Mihály 1825-ben kötött erényszövetségének esküszövege, illetve Széchenyi és Károlyi György ünnepélyes fogadalma, amit közös utazásuk során, 1829-ben egy Hága melletti kis postaállomáson tettek. Lásd SZIN, 428., 609. Fónagy Zoltán: A reformmozgalom első vezére, Wesselényi Miklós. Rubicon, 1998/3. 11.