Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Margócsy József: A professzori iskola (1806–1854) helye és szerepe Nyíregyháza polgárosodásában

szivében igaz vallásos ismeretek csepegtessenek, és így ecclesiánkban, mely az eredeti hithez szorosan ragaszkodik, senki meg ne botránkozzék, s gyanú se gerjesztessék. Főleg azt óhajtjuk, hogy iskolai ifjúságunk igaz keresztyén erkölcsre mind parancsolatok, mind szép példaadás által úgy vezettessék, hogy az igaz vallás ismerete és erkölcsi szép szerénység mindenekben kitűnjék. A többi tanulmányokra pedig akként fordíttassék gond, mint azt az idő szelleme fogja javallani, de a honi nyelv gyakorlását és tanítását mindenek felett kívánjuk. " Az idézet utolsó bekezdéséhez talán nem erőltetett magyarázat gyanánt: az említett gyarapodás-kívánalom lényege, hogy egyre több bokortanyai gazdálkodó családot mozgósítson. Tudatosításul, hogy az ő fiaik számára is alapították az iskolát: nemcsak a gazdasági privát munkában jeleskedjenek, hanem hovatovább ebből a körből kerülhessenek ki az egyre növekvő város társadalmának értelmiségi, magasan képzett vezetői is. - Továbbá: a „ többi" tanulmányokat illetően: ugyancsak a vezető értelmiségi pályához elengedhetetlen latin nyelvi és nyelvű tanítás uralkodó jellege az, amit „az idő szelleme" javallhat. 4. A professzori iskola válogatott tanulócsoportjába kerülhetett a nyíregyházi evang. fiú elemistáknak mintegy három-öt százaléka. Azok, akik az alapozó elemi négy osztályt eredményesen zárták és tanítóik javaslatára, a szülők tervei, szándékai szerint tanulhattak tovább ebben a kivételes formában. Levéltárunk VIII. 2361. fonójában csak az 1840-55 közötti, utolsó évekből maradtak fenn olyan részletesebb lajstromok, amelyekből bizonyos összefüggések viszonylag megbízhatóan szolgálhatnak elemzési alapul.

9 így megtudható, hogy egy-egy tanévben, négy egymásra épülő évfolyamban összesen 35-43 diákot foglalkoztatott az egyetlen professzor, ún. osztatlan formában, ugyanabban az (egyetlen) tanteremben. Az említett másfél évtizedben összesen befejezték az egyes évfolyamokat: az elsőt 191, a másodikat 116, a harmadikat 54, a negyediket 15 diák. Elvileg az utolsó évfolyam sikeres elvégzése után mondható, hogy a professzori iskolát a tanuló eredményesen kijárta. Ugyanis nem a kapott bizonyítvány számított, hanem az az - éppenséggel hamarább is - elért felkészültségi, tudás-fok, amelynek elérése reményt kelthetett a felvidéki gimnáziumok oktatási, klasszifikálási rendjébe történő csatlakozáshoz. Ez a lerövidült idejű tanulóidő a kiemelkedően tehetséges gyerekek számára kedvezően járható út. így érthető az a feltűnő létszámcsökkenés, amely a II. tanév után látható. Addigra a Martinyi történeti áttekintéséből kitűnik, hogy kb. az utolsó 15-20 év - immár Jurányi professzorkodásának idején - tekinthető igazán magasnak, elfogadhatónak az elért színvonal.