Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Papp Klára: A konfliktust okozó testamentum. Az erdélyi Csáky Imre végrendeletének sorsa (1748–1815)

testamentum jogszerűsége mellett érveltek, mert az jelentős javakhoz juttathatta volna őket. 1805 decemberében azzal álltak elő, hogy egyrészt Csáky Zsigmond 1735-ben halt meg anélkül, hogy elszámolt volna azzal a hat évvel, amíg Csáky Imre javait kezelte, másrészt már 1736-ból rendelkezésükre áll olyan levél, amelyben Csáky Imre nekik ígéri birtokait, készpénzét és gyűjteményét is.

26 Felvetették, hogy mivel az erdélyi ágnak a magyarországi javakról (gyakorlatilag a bihari birtokokból) ezen hat év alatt 21 334 Mft és 74 dénár jövedelem származott,

27 az erdélyi jószágokból is jelentős haszonnak kellett származnia (ilyen kimutatással azonban nem rendelkeznek). A tanúvallomási jegyzőkönyv közöl bizonyos adatokat az erdélyi birtokok jövedelmezőségéről is. Egy bizonyos Báthosi Mihály, akit Haller György tett Bilakon gondviselőjévé, azt igazolta, hogy annak idején a saját érdekében vetette papírra az adatokat, s egyértelműsítette, hogy Bilakról a leányág képviselői saját birtokukra (Kaplonyba, vagy Oláh-Fenesre) hajtatták az állatokat, s a hasznon maguk között osztoztak meg. Az összesítés 253 köböl gabonát és 1080 köböl zabot, 24 béres ökröt, 8 bornyús tehént, 3 harmadfűre menő tulkot, 2 harmadfűre menő bikát, egy kétesztendős bikát, egy esztendős tinót, valamint 8 szopós borjút, ezeken kívül 25 öreg sertést, 6 süldőt és 7 hízósertést tartalmazott.

28 A tíz tanú mindegyike igazolta a vallomást, Kis Istók szerint összesen három béres szekere és ekéje, valamint 24 jármos ökre volt Csáky Imrének, ebből Haller György 12 béres ökröt egy szekérrel és egy ekével vitetett Kaplonyba. Zöldi György egykori cseléd szerint „pénz vesztegető ember nem volt" őnagysága, ezért maradt sok pénze. Sólyom Ábrahám gyergyóújfalusi nemes Kolozsváron jelen volt, amikor a ládákat felnyitották, s még „rostálatlanul a portul" elterítették, majd felosztották az asszonyok között a szerinte 19 200 forintra taksált „fejér pénzt" és az 1000 aranyat. Czikó Imre nemesember szurdoki udvarbíró volt, aki a testamentumot is valóságosnak mondotta, mivel „Páter Bothár" mellett maga volt az egyik regius „mi is mind ketten subscribáltuk, meg pecsételtük, maga az említett Néhai Csáky Imre Úr Eő Nagysága elsőben subscribálván." Szerinte Kolozsvárra a ferencesekhez küldték be a testamentumot, amelynek a vallomás időpontjában is Ilyen tartalmú levél nem volt csatolva a peres anyaghoz. A siteri uradalom tiszttartója, Szilágyi László ezzel szemben 1737-1746-ig 22 334 forint 74 krajcárt igazolt, amelyet arany és ezüstpénzben küldött el a szurdoki tiszttartónak, Czikó Imrének. Őszi búza 200 mérő, majorsági búza (őszi és tavaszi) 50 mérő, alakor 23 mérő, árpa 81 mérő, zab 961 mérő, borsó 8 mérő, valamint dézsmazab 128 mérő volt. Ezen kívül számba vett még 20 szekér szénát is.