Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Papp Klára: A konfliktust okozó testamentum. Az erdélyi Csáky Imre végrendeletének sorsa (1748–1815)

Szendrő kapitánya, majd Szepes vár ura lett, aki a Thurzók birtokvagyonának jelentős részét (így pl. lőcsei házukat, a szepesi uradalmat is) megszerezte, s hamarosan az uralkodó tárnokmestere lett. Fia, Csáky István még előbbre lépett a politikai ranglistán, hiszen az uralkodói kegy országbíróvá emelte, testvérét, Ferencet pedig Drugeth János után felső-magyarországi főkapitánnyá tette.

10 A család a Csáky István tárnokmester házasságaiból született gyermekek között szakadt magyarországi és erdélyi (később leány-) ágra. Csáky László ugyanis - akit testvérei nem részesítettek megfelelően az apai örökségből - Erdélybe szökött, s a későbbiekben külön utakon tevékenykedett. A XVII-XVIII. század fordulóján a Csákyakat a politikai paletta minden színében látjuk. Csáky László katonaként vállalt szerepet Scherffenberg erdélyi hadműveleteiben. Csáky István - Bercsényi sógora - Rákóczi államában kapott feladatokat mint szenátor és a hadak ellátásáért felelős személy (főhadbiztos).

11 Bercsényi személyesen jár közbe, hogy 1705-ben a fejedelem fogadja a későn megtérő főnemest. Csáky Imre váradi püspök és bihari főispán lett, feltétlen királyhűségéről ismert politikus volt, aki az I. József alatt összehívott országgyűlésen is sikeresen képviselte a rendi érdekeket. A XVIII. század elején Csáky László fia, István kapott az erdélyi birtokokra uralkodói megerősítést, s 1711 után fiai, Zsigmond és Imre rendelkeztek ezekkel a javakkal. A bihari uradalmak egésze zálogosítás folytán az erdélyi Csákyág használatába került,

12 akiktől a felvidéki ág tagjai Csáky Miklós váradi püspök, majd kalocsai érsek idején (1748) váltották azokat vissza egy rövid időre. A Csákyak két ága a bihari birtokok miatt már az 1740-es évektől pereskedett 0 Deák Farkas: Adatok a „nagy" Csáky István életéből. Bp., 1877. 39.; valamint Uő.: Egy magyar főúr a XVII. században. Gróf Csáky István életrajza. Bp., 1888. 350. 1 Trócsányi Zsolt: Habsburg-politika és Habsburg-kormányzat Erdélyben 1690-1740. Bp., 1988. 58. Csáky László és Haller János a Béldi összeesküvésben való részvételük miatt elvesztették erdélyi birtokaikat, amit csak a török elleni háború idején (1694) kísérelhettek meg visszavenni. Köpeczi Béla - R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. Bp., 1976. 179.; Bercsényi sógora, Csáky István ekkor Bereg és Ugocsa megye főispáni tisztét is viselte. 2 Fond Jósika, No. 686. 1746. dec. 4-én Csáky Zsigmondné Haller Kata Kolozsvárról írott levele szerint Csáky Ferenc, István és László „hárman fel osztván a keresztszegi lószágot noha akkor Török birodalma alatt volt, Csáki László pénzzel megzálogosittya a Báttyától Csáki Ferenctől mind Csáki Istvántól az magok részeket, és békességesen birták egészen Csáki Imre úr haláláig a Csáki László maradéki, úgymint usque anni 1742, ekkor eo non abstente hogy két részt pénze után bírtunk, sine nullo juris processe exturbaltatott az Csáki László úr prosperitássi és ma is extra Domínium vadnak."