Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Rácz István: Párbér-adó a debreceni egyházmegye eklézsiáiban

minden marhás Gazda Tiszteletes Praedicator és Mester Uraiméknak egy-egy szekér fával tartozik, azon az okon kötelességében fog állani Curator Uramnak eö kegyelmének, hogy minden Gazdával az tüzifabeli obtingentiat [járandóságot] Tiszteletes Praedicator és Mester Uraiméknak még Karácsonyig úgy, hogy az téli alkalmatlan időkben az tűzifa hozással senkinek is bajoskodása ne légyen (in natura administraltassék) [természetben szolgáltassa] " - olvasható a rendtartásban. Hasonló körültekintéssel szólt a szénafuvarozásról is: „Hogy pedig Tiszteletes Praedicator Uramnak szánabeli obvenientiaja is [járandósága] administraltassék és kazalkában rakattassék, tehát circa ultimam 9.bris [november végén] Curator Uram eö kegyelme egy Terminust rendelni tartozik, hogy minden gazda egy-egy szekér szénát a praesigalandó [kijelölt] napra administrállya. " Különben mindkét esetben a mulasztókra szigorú büntetéseket helyezett kilátásba. A párbérfizetés egyik ágazata sem történt zökkenőmentesen. Ennek sokféle oka volt, s a különböző években hol az egyik, hol a másik került előtérbe. Akadozásakor legtöbbször a szegénységre hivatkoztak. Geszteréden a vizitátoroknak azt jelentették, hogy az ottani hívek nagy része cselédekből áll, s ezek bizony anyagilag eléggé elesettek. Máskor és máshol a rossz termés okozott fizetési gondokat. Hajdúbagoson, Konyáron, Szentmihályon stb. 1816-ban a lecticaléból a nagy szükség miatt semmi sem jött be, még a „conventionatusok fizetése sem telt ki". A helyzet ekkor különösen Balsán vált aggasztóvá, ahol az eklézsia ebben az évben a „ lecticaléból bejövő rozs a népnek most elengedődött". De olyan eklézsia is volt, ahol egyszerűen megtagadták a papbér fizetését. Nyírgelse vizitációs jegyzőkönyveiben ilyen magatartással is találkozunk. „Minthogy az eklézsiát, úgy szólván, átaljában nemes és szabad emberek teszik", akik közül sokan egyházi és polgári felsőségektől egyáltalán nem akarnak függeni, sőt „ a bérfizetés és más Ekklésiai közönséges dolgok alól is magokat ki vonják... "

21 Szakolyban is azt tapasztalták, hogy a fölesurak a prédikátor fizetésébe „semmi részben nem concurralnak [gondoskodnak]".

22 Nem volt jobb a helyzet a munkaszolgáltatásnál sem. Tiszalökön 1805-ben a hívek a papnak rendelt „őszi szántást és vetést elmulatták [mulasztották]. "

23 Gáborjánban 1808-ban a pap „vetéseit úgy teszik meg, hogy semmi hasznát nem veheti."

24 Tiszadadán 1809-ben „tiszteletes uramnak az élettye a Tarlóról 21 A fenti adatok az 1816. évi vizitációs tabellákból származnak. TtREL, I. 31. e. 15., az egyes helységek kérdöpontjainál Nyírgelsére lásd még az 1819. évi vizitációs tabellát is. TtREL, I. 31. e. 18. 22 TtREL, i. 31. e. 2. P. 169. 23 Uo. P. 62. 24 Uo. P. 106.