Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Rácz István: Párbér-adó a debreceni egyházmegye eklézsiáiban

is megvehessek rajta.

11 Berettyóújfaluban 1796-ban a „közterhet viselő lakosok" határoztak úgy, hogy a jobbágy telken lakó nemesek az eklézsia fenntartásához kötelesek hozzájárulni, sőt a kurialista nemeseket is megkérték hasonló támogatásra.

12 A Debrecenben lakó nemeseknél pedig fel sem vetődött az egyházi adó alól való mentesség. Valószínűnek látszik tehát, hogyha kánonok vagy egyéb egyházi határozatok nem is születtek a nemesek egyházi adófizetési kötelezettségéről, annak teljesítése alól „ a nemes csak a vérével adózik" jelszavával általában nem igen vonták ki magukat. Arra persze nem találtam példát, hogy a főrendűek is beálltak volna a papbér fizetők sorába. Annál egyértelműbben kivetették a papbért a polgárokra és a törzsökös hajdúutódokra. Debrecenben és a hajdúvárosokban semmiféle jele nem mutatkozott annak, hogy valamiféle előjogokra való hivatkozással tiltakoztak volna ellene. A superintendentia 1764. évi határozatában - mint idéztük - az eklézsia a cigányokra is egész béreket vethetett ki pénzben vagy munkára váltva. Az a dolgoknak csak egyik része, hogy „lakos", azaz helybenlakókra és nem vándorcigányokra vonatkozott. A továbbiakra azonban ma még megválaszolhatatlan kérdések vetítődnek a kutató elé. Mi indokolta, hogy a pásztorok fél béréhez képest egész bérre kötelezzék őket, másrészt viszont milyen alapon sorolták őket az egyháztagok közé? Felvették a református hitet, s egyáltalán a hitvilágukról milyen alapon és mennyi bizonyosságot szerezhetünk ebből a korból? A Debreceni Egyházmegyén túlmutató kérdések ezek, megválaszolásuk a jövő kutatóira vár. Ez idő szerint csak annyit tudunk biztosan, hogy őket is besorolták a párbérfízetők közé. Abból következően, hogy a párbért az eklézsiák helyi szokásjoga alakította ki és formálta hosszú időn keresztül, igazán egyöntetűvé csak az ágyszám fogalmának az értelmezése vált. Ehhez semmiféle felsőbb útmutatás nem volt szükséges. A Debreceni Egyházmegye eklézsiáiban az ágyszámok a XIX. század elején az alábbi táblázat szerint alakultak.

13 11 TtREL, I. 1. b. 1746. jún. 6. 12 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, V. 612/a. 1. P. 242-243. 13 A táblázat forrásai 1801-re: TtREL, I. 31. e. P. 543-544. és I. 1. u. 13., 1816-ra: TtREL, I. 31. e. 15.