Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Margócsy József: A professzori iskola (1806–1854) helye és szerepe Nyíregyháza polgárosodásában

MARGÓCSY JÓZSEF A PROFESSZORI ISKOLA (1806-1854) HELYE ÉS SZEREPE NYÍREGYHÁZA POLGÁROSODÁSÁBAN

1 A XVIII. század közepén a Nyíregyháza nevű települést az elnéptelenedés veszélye kerülgette. Ezért a nagykárolyi földesúr, Károlyi Ferenc gróf 1753-ban a Békés megyei Harruckern birtokon összetorlódott, immár nehézségekkel küzdő, letelepedésre odasereglett felvidéki tótajkú, evangélikusok közül mintegy 300 családot hívott kedvező feltételek mellett ide. A szorgalmas, főleg az állattenyésztésben elért sikereiből gazdaságilag megerősödött közösség már 1786-ra mezővárosi rangot kapott heti egy nap hetipiac és évi négy országos vásár rendezési joggal együtt. A századfordulóra már hétezer fölé emelkedett lakossága közakarattal vállalkozott arra, hogy megkínálja földesurait megváltakozási szándékával. 1803-ban a Palocsay-Dessewffy

2 családtagokkal létre is jött a megállapodás, az egész birtokhatárnak mintegy fele részét illetően. A másik felére a Károlyi család majd csak két évtizeddel később mutatott hajlandóságot. így 1824-ben immár az egész határra vonatkozhatott az örökváltság. A gazdasági sikerekkel párhuzamosan azonban nem emelkedik a helyi lakosságnak a magasabb műveltség iránti vágyakozása, kedve. Kívülről, szinte kizárólag a Felvidékről jelentkeznek ide lakosításért az éppen szükséges szakértelmiségiek. Ezen, a sokáig nem tartható helyzeten kívánt változtatni messzebbre Ez a dolgozat elsősorban annak a sok beszélgetés-töredéknek az eredménye, amelyeket a közelmúlt másfél évtizedében volt szerencsés alkalmam olykor a nyíregyházi levéltárban Balogh István bátyám íróasztal-szomszédjaként vele folytatnom. Éppenséggel arról is, hogy a túlnyomólag paraszti életformát gyakorló, ennek megfelelő szemléletű és érdekű városka — Nyíregyháza — lakosságából hogyan vezetett simább út a városiasodáshoz, polgárosodáshoz az iskola színvonalának ilyen-olyan formában, akárcsak kevesebbek számára biztosított emelésével. így kaptam kedvet ahhoz, hogy nyomtatott forrásokat és a levéltárunk értékeit kihasználva, most az ünneplés perceiben is hálás köszönetet mondva, kísérletet tehessek e témának szülővárosomban végbement szerepére, vázlatos történetére. Ez az alkalmi összefoglalás afféle mutatvány: szeretném a témát a még bőven rendelkezésre álló források alapján szélesebben, talán meggyőzőbben is körbejárni, összegezni. Erről legutóbb lásd Cservenyák László: A Dessewffy-féle örökváltság. In: Nyíregyháza története. Szerk. Uő. Nyíregyháza, 1987. 76-85.