Kovács Ágnes (szerk.): „…az Isten is azt segíti, aki iparkodik." Barkóczy Krisztina levelei férjéhez, Károlyi Sándorhoz 2. (1712-1724) - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 49. (Nyíregyháza, 2017)
Levelek - 1722. január 27. - 1722. december 4
Vásárhelyiekei való végezésrül semmit sem tudok, hacsak most a postán nincs levele rulla Kegyelmednek. Contracur, hogy megholt, semmi kár benne. Nem gyötri már, mint edig, két istenfélő feleségét emésztette. Az leányát miért írja Kegyelmed, Szívem, nem tudom. Szépsége, gazdagsága meglehet, de ha az apjára talált ütni, semmit sem ér az. Én ugyan emlékezetit sem hallottam, s nem is kívánom. Ezek után maradok, Édes Szívem, Kegyelmednek igaz hites társa Barkóczi Kristina m.p. Asztalosnak való finum enyvet, öt poltúrán fontját vehetni ot, azt mondja a frater. It 16 poltúra, s mégsem jó. Jó volna ot venni, ha lehetne. 1 a kólyi szőlőről van szó, amelyre Komáromi is jogot formált 2 Pálffy János 3 Pálffy Miklósé 4 Csáky Imre 5 az eredetiben ismételve: amint legjob 6 Pontell 7 a német szobalány 8 zöldséggel 9 Tussay Mártonról, és unokájáról, a Haller Sámuel számára kiszemelt Galambos Sáráról van szó 643. Nagykároly, 1722. november 13. (MNL OL P 398. No. 37 401.) Károly, 13. Novembris 1722. Edes Szívem! Ezen órán veszem, Édesem, Kegyelmed levelét, az contradictióra való ple- nipotentiával edgyüt. Valóba jókor érkezet. Eleget búsultam rajta, mit tegyek, mivel az elmúlt szombaton jüvén meg Károly Samu. Mindjárt parancsoltam Szalacsinak s Varasdi Uramat is kértem, hogy rá vigyázanak az statutióra. Mit ír Varasdi Uram, megláthatja Kegyelmed, Édesem. Már Váradra küldök cont- radicálni. Ha a nevem benne let volna, magam akartam Váradra menni, pleni- potentia nem lévén, de azt mondták, nem lehet, a nevem benne nem lévén, de már jókor érkezet. Az magának Komáromi Uramnak szólló levelét elküldtem, de a hegyalji szüretre lévén, válaszát nem vehettem. Az hegyalji szüretrül megérkezvén Andrási Uram, maga fogja informálni Kegyelmedet, Édesem. Molnár Uram ot maradt, Munkácsi is, az aszúszőlő bor csinálásra. Meg kel vallani, Szívem, elég kár most vesztegetni azt a finum borokot, de az elkerülhetetlen szükség csak rávit, s az én parancsolatombul el kel548
