Kovács Ágnes (szerk.): „…az Isten is azt segíti, aki iparkodik." Barkóczy Krisztina levelei férjéhez, Károlyi Sándorhoz 2. (1712-1724) - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 49. (Nyíregyháza, 2017)
Levelek - 1722. január 27. - 1722. december 4
Már, Szívem, a fákot fogja faragni lassankínt, mikor mi segítsége lehet. Nem vette hirtelen jól fel a deliniatióból, de már alkalmasint érti. Ügy hiszem, meg tudja csinálni. Az korcsmának kevés sikere van, hitelbe elkelne, de csak így sem szedhetni be, noha tilalmas a hitelezés. Máskínt is az ördög, ha vigyázhatna, hogy mellette ne csalnának pályinkát. A svábokon még legtöb sül ki, mind bíróstul közösök. Fényen is sert, pályinkát magoknak árulnak, elveszik büntetéseket. Minthogy a pínzen vet boroknak az árát, amin vették, sem adhatja be Her- czeg, szerencse, ha meg nem szűnik a borkorcsma, mert az óbort, Kegyelmed dispositiója szerint, nem áruitatom, míg a szőlő dolga jóban el nem válik. Az serfőzést akarnék job rendbe venni, úgy látom, nem kel, ha csak töb árpát nem adnak rája. Megnézettem a Perlai számadását is, de sokai kevesebet főznek tíz köbölbül 30 akónál, s mind Madár, s úgy Gólya Sebestyén kevesebbet adót. Már amint hasznosab, úgy cselekszünk. Az félben állót vermes árpánk is rósz már sernek, megpróbáltattam, nem csírázik jól. Még most kel szerezni valamint s valahogy. Egyéb dolgokrul, tudom, tudósítják Kegyelmedet, Édesem, hanem továb maradok Kegyelmednek igaz hites társa Вarkóczy Krisztina m.p. Holmi dibdáb leveleket csak Andrásitul küldök el, akik érkeztek, csak ki köszöntő levélre való válasz, s ki magok privatuma. Az egy Pető Mihály, hogy maga köszönti Kegyelmedet, az ünnepeket szerencséltetvén, viszaadhatja Kegyelmed ónét. S Megyeri Gábor kéri, hogy megadassa a vármegyével, az mit ígértek. Jasztrabszki válaszol neki, hogy Kegyelmed ithon nem lévén, utánna vitték a levelet Kegyelmednek. 602. Nagykároly, 1722. április 21. (MNL OL P 398. No. 37 376., 37 568.) [Külső címzés más kézzel:] Az én Kedves, Édes Uramnak, Gróff Károlyi Sándor Uramnak ő Kegyelmének igaz szeretettel írám. Posony. 467
