Kovács Ágnes (szerk.): „…az Isten is azt segíti, aki iparkodik." Barkóczy Krisztina levelei férjéhez, Károlyi Sándorhoz 2. (1712-1724) - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 49. (Nyíregyháza, 2017)
Levelek - 1721. január 14. - [1721.] december 21
viszaküldtem a kerekét, azt mondják, hogy nincs jó cirkálom rá, s azért döcög. Minthogy másfél font aranyfonálba semmi sincs, s még a rubintszín dolmány csak úgy van, mindent újonnan kel hozzá venni. Jó volna-é ezüstéi, mert ezüstfonál elég van, vagy csak aranyai legyen, parancsoljon Kegyelmed, Szívem. Az mely záros iskatulyába hozták volt a csehek az üvegeket, sohol nem találtuk meg. Ha Szombatiék véllek el nem vitték, nyilván Lőrinc vitte el. Az szenteltvíznek valót aba akarta elvinni, de nem engedtem, hanem másba álítván, belerakattam. Magamnak hol egy, hol más változásim egészségembe vannak, de máskínt csak ehetem afelől. Klára egészséges volna, de épen tiszta színtelen. Gábrist s Cicerlit csak meg nem öli a hurut. Ezzel Isten oltalmába ajánlván Kegyelmedet, Édesem, és maradok Kegyelmednek igaz hites társa Barkóczi Kristina m.p. 1 Splényiné 2 nem igazán jó 592. Nyírbakta, 1721. november 26. (MNL OL P 398. No. 37 354.) [Külső címzés:] Az én Kedves, Édes Uramnak, Gróff Károlyi Sándor Uramnak ő Kegyelmének szeretettel írám. Munkács. Bakta, 26. Novembris 1721. Édesem! Elfelejtettem tegnap megírni, Eerenc diák it van most, mivel dolgait veszi számban. Minthogy Jasztrabszki csak nem érkezik, nem jó volna-é általküldeni Gelényesbe, Salánkra, amint lehetne, venne számot, mert így annál bátrabbak. Jasztrobszki Uram ráigazíthatná az elébi számadásokra, s informálhatná is talán, mitévő legyen. Eziránt Kegyelmed tetszését, Szívem, elvárom. Újságul írhatom, Édesem, Baktán most foly az jubileum. Találtatot 13 pápista, Mezeivel és egy cigánnyal megdúlta Olcsvát, a nyomorék takács két legínyét térítette meg, egy luteránust és egy kálvinistát. Ezzel én továb is maradok, Édes Lelkem, Kegyelmednek igaz hites társa Barkóczi Kristina m.p. 457
