Kovács Ágnes (szerk.): „…az Isten is azt segíti, aki iparkodik." Barkóczy Krisztina levelei férjéhez, Károlyi Sándorhoz 2. (1712-1724) - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 49. (Nyíregyháza, 2017)
Levelek - 1719. január 3. - 1719. december 30
Jánossal. A kűfalt fedetlen hagyván, elég kárt tét az eső benne. Az mi kevés fát faragtak is, semmi mester véllek nem lévén, eleget elvesztegettek benne, de hiszen csak a jövést-járást tötték az emberek. Szigeti is hozájok hasonló. Ha szerdán bejöttek, szombaton hazabocsátotta, azokkal semmit sem érni. Most csak hozzá sem szólnak, hanem a magok szükségét felettéb is forgatják. Most már Madár Jánossal leíratván az fáknak mivoltát, Pikót Erdődre küldöm, s ot faragják meg, mert az útnak igen nehéz volta miá éppen nem hordhatni. Még 300 fánál is többet mond Madár a stucaturással együt, hogy kel. Az kaplyonyi fákot az ócsvaiak elvégzik, valami pallért keresek nekik most. Én, Édesem, csak nem bízhatom semmit Perenchez, a korcsma dolgát kéntelenítettem csakugyan Pápaira bízni. 1 Az utolsó számjegy - az év elején gyakori tévesztés miatt - 8-asról javítva. 2 vsz. Fekete Ferenc 3 azaz: jobban törődik a jószággal 480. Nagykároly, 1719. január 20. (MNL OLP398. No. 37 245.) Károly, 20. Januarii 1719. Édes Szívem! Bátorkeszibül 5. és 9. Januarii írót levelét Kegyelmednek szeretettel vettem. Már a disznóra máskínt lesz gondom, a nyájbul cseréltetek, amint megírtam ez- előt is. Ide máskínt sohol sem drága a disznó, jókor vehetni 12 forinton s aláb is. De szűk lévén a pínz, nem vetettem nyereségre, most csak abba hagyom venni. Bagosi Uram bár jűne az alleviatióval, szívesen várnók, kivált, ha a városokra is vihetne el rullunk bennek. Én csak vártam a commissarius levelét, s nem győzvén várni, írtam, s mit válaszolt, ím, párba megküldöttem, Édesem, Kegyelmednek. Tudósítson Kegyelmed, Édesem, ha pínzül vegyük-é fel, amirül in natura kel fizetniek. Mindazáltal adig is, amint jobnak ítéllem, úgy végeztetek véllek, ha alkudni akarnak. Az arianusokkal mind együt beszélvén ma, it se széna, sőt szalma is elegendő nincs. Mindnyájan azt mondják, abrak az árpán kívül jó, ha egy holnapig leszen. Ménes, marha, juh feles, a szántásra is kén széna, csak legyenek olyan marhák, kit Salánkra, Gellényesbe lehet küldeni. Igenis segítetem, azért gondol291