Kujbusné Mecsei Éva - Mykhailo Mishuk (szerk.): Bereg vármegye pecsétjei - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 47. (Nyíregyháza, 2017)

A megye 1836. szeptember 3-én 1034. sz. alatt felterjesztett kérelmére a kancellária október 27-i 14636. sz. alatt leérkezett válaszában engedélyezte a korábbi pecsétkép megtartását magyar körülírással. „Ezen kegyelmes rendelés királyi tanácsos és első alispán ludányi és csornai Bay Györgynek olyan megbízással adatik ki, hogy a Megye hiteles pecsétjének eddig gyakorlott jelek díszesen lerajzoltatván azt megengedett nemzeti nyelven szerkesztendő környül írást is reá tévén azt a kiadandó Kiváltságos Levélbe iktassa, valamint az Kiváltságos Levélnek a kiadatását úgy magának az új pecsétnyomónak ahhoz alkalmaztatott elkészítését is mentői előbb eszközöljek1"

Az 1837. június 5-і gyűlésen35 36 37 „felolvastatott és kihirdettetetf’ V. Lerdinánd 1836. október 28-án kelt „arany zsinórról lefüggő pecsét alatt kiadott kegyelmes adománylevele”, melyben a megye elavult pecsétjét a magyar körirattal engedélyezi a régi címerképpel és a megszokott jelekkel, hogy aztán ezzel minden hiteles iratot megpecsételhessenek. Az alispán be is mutatta a kiváltságlevél alapján készített két eredeti pecsétnyomót „egyikét gazdagon aranyba, a másikát pedig hasonló metszéssel acélba véve.” Ez utóbbit szánták állandó használatra, hogy kíméljék az arany pecsétnyomót. A megye rendei örömmel fogadták a megye méltóságát mutató díszes pecsétnyomót és elfogadták az acélnyomó rendszeres használatát. Egyben felkérték az alispánt, hogy az új pecsétről adjon tájékoztatást minden megyének, illetve a régi pecsétnyomót most már egy kereszttel tegye használhatatlanná és a vámosatyai vár omladékai között talált Czobor nemzetségi pecséttel együtt, amelyet Pankotai Jósa László szolgabíró az alispánnak átadott, küldje el a Magyar Nemzeti Múzeumba, ahol azt a Bereg megyei szekrénybe beteszik. A küldeményhez hozzátették még a závodfalvai hegyen talált régi aranypénzt is.1

„A címerképek a megye kedvező természeti adottságaira utalnak. Az arany láncszemen függő körpajzs ezüst görög kereszttel arányosan negyedelt. Az 1. kék mezőben zöld leveles ezüst szőlőfürt, a 2. vörös mezőben zöld levelű, arany szárú három makk, a 3. vörös mezőben balra forduló, ágaskodó arany medve vörös, kiöltött nyelvvel, a 4. kék mezőben két egymás felett úszó ezüst hal lebeg.”38 A megye új pecsétjéről tájékoztatták a többi törvényhatóságot is.39

A pecsétet adományozó kiváltságlevél kézhezvételét követően elkészíttették az új pecsétnyomót. A nyomólapja arany, a fogója elefántcsont. Mindkettőt növényi mintákkal díszítették. A hagyományokhoz híven ezt a pecsétnyomót is díszes ládikában őrizték. A ládika fedőlapján olvasható a korbeli tisztinévsor a főispántól az esküdtig. Oldalára az alábbi

35 KAL, Fond 10. Opisz 3. od.zb. 192.1836-1837. évi jkv.; MNL OL A 57-66. kötet 475. oldal; MNL OL A 39 - a - 1836 - No. 146636.

36 KÁL, Fond 10. Opisz 3. od.zb. 263.1837. jkv. 709. bejegyzés

37 Uo. 728. bejegyzés

38 Csáky Imre: A magyar királyság vármegyéinek címerei a XVIII-XIX. században. Budapest, 1995. 87.

39 Szabolcs 1837. szeptember 5-én kapta meg a körlevelet és hirdette ki közgyűlésén. MNL SZSZBML, IV. A. 1. 37. cs. 645. db. 1837.

15