Kiss Ernő I. világháborús visszaemlékezései - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 46. (Nyíregyháza, 2015)

Háborús naplóm

Kiss Ernő I. világháborús visszaemlékezései Csupa rom az is. Hátizsákom (egyik fennmaradt) teljesen szétverve, tábori lapjaim (volt vagy 200 darab) szanaszét hevernek rongyosan. Mégis csak okosan tette hát Millióm, hogy lehívatott! Szakaszomból nyolc embert tudok összeszedni. Egy gránáttölcsérben fekszünk, s lőjük a támadókat erősen. Bár kevés a fegyver, úgy látszik, mégis van hatása tüzelé­sünknek, mert egy oldalazó állásból gépfegyver veszi tűz alá kis fedezékünket. Nem érünk rá vele törődni, de úgy vesszük észre, mintha magasan is járna kissé. Egyszer­re azonban lejjebb veszi a tüzet, s mi is jobban lehúzódunk a kis mélyedésbe. Termé­szetesen teljesen lebújni nem lehet, mert akkor nem tudnánk mi sem lőni. így törté­nik, hogy az egyik golyó átfúrja sapkámat, s végig vérzi fejemet, de csak később ve­szem észre. Kis horzsolás csak. Lassanként szállingóznak vissza a szomszéd század felől (ott nem volt pergőtűz) az emberek, s már a szomszédos gránáttölcsér is ont­ja a golyót. Az olasz támadás megtorpan, a rajvonal lefekszik, és nem kél fel többet, hogy előre nyomuljon. Mikor felugrik, már akkor visszafelé rohan saját állásába. So­kat mondok, ha 30 puska volt, amely visszaverte a támadást. „Oroszéknál” nem ment ilyen könnyen... Meg kell azonban adni, tisztjeik sneidigan [magabiztosan] viselked­tek. Kivont karddal rohantak a csapat előtt. Próbálták a rajvonalat előre hajtani, de nem sikerült. A támadás kimúlt, mielőtt megszületett volna. Lassanként lenyugszik a nap, beáll az este, jön a 31. Landwehr ezred, levált bennünket, mi pedig megyünk vissza régi helyünkre. Másnap ismét pihenünk. 30-án híre jár, hogy a 43-asoknál48 baj van, betört az olasz. A hírt megerősíti, hogy önként jelentkezőket keresnek ellentámadásra. Héder unszol, végül is jelentkezünk mind a ketten és még vagy 30 ember. Átmegyünk a 43-asokhoz. Az ezredparancsnok mindnyájunknak aranyérmet ígér, ha visszavesszük az állást. Megindítjuk az ellentámadást kézigránáttal két oldalról. Egyik oldalon Hé­der és én, másik oldalról Farkas, 43-as kadét. Lépésről lépésre tért nyerünk. Egyszer­re hirtelen megakad az ellentámadás. Úgy látszik, kézigránátjaink ellen egyik traver­zünk jó fedezéket nyújt a digóknak. Már a hetedik gránátot dobjuk be, s még mindig szuronnyal fogadják az előrenyomulni akaró bakát. Héder most vakmerő tervet főz, s már végre is hajtja. Hogy lendületet vigyen a támadásba és bátorságot a társaság­ba, felugrik a traverz tetejére, kilő egy világító rakétát, a nappali fényben teljes figu­rát mutatva érces tenorjával túlharsogja a csatazajt, dalolja: 48 Acs. és kir. 43. (karánsebesi) gyalogezredet 1715-ben állították fel. Az ezred tulajdonosa Rupp- recht bajor trónörökös volt. Egyenruhájuk hajtókája cseresznyepiros, gombjai sárgák. 1914-ben az ezredtörzs, az I., 111., IV. zászlóaljak Fehértemplomban, a II. zászlóalj Karánsebesen állomá­sozott. Az ezredet a karánsebesi kiegészítő területről egészítették ki. 50

Next

/
Thumbnails
Contents