Kiss Ernő I. világháborús visszaemlékezései - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 46. (Nyíregyháza, 2015)
Háborús naplóm
Háborús naplóm Visszavonulás, századunk hátvéd a falunál, beássa magát, s éjfél után két óráig kitart, ha kell, utolsó emberig. Rajommal éppen a falu alatt elvonuló országútra jutottam, melynek megerősítésére nyolc pioniert kaptam. Az út két oldalán embereim a többiekhez csatlakozóan beássák magukat. Hevenyészett akadályokat csinálunk. Négy hatalmas törzsű, magas fát vágatok ki, keresztbe döntjük az országúton, s szegesdróttal át meg átszőjük. Aztán elhallgat a zaj, csendben várjuk az oroszt. Patruljaink15 egyre - másra hozzák a hírt: az ellenség közeledik. Már a cirka két km távolságra fekvő malmot elérték előőrsei, s innen lövést váltottak a mi járőreinkkel. Várunk. Néha meg- megreccsen a kidöntött fák ága, ilyenkor mindenki összerezzen.- Vajon e szép nevű helyen fogunk eltávozni a szó szoros értelmében is találó sárgolyóról? De nem! Az orosz nem jön. Ellenben két óra tájon jön az egyik önkéntes társunk mint ordonánc [küldönc], indulhatunk. Minthogy harci kedvünk sem marasztal nagyon, indulunk és cirka három órai vánszorgás után elérünk a kb. hat km-re eső Mérfalvára. Már két nap, két éjjel alig aludtunk egy-egy negyedórácskát, ránk férne a pihenés, no meg az evés is. Csertészen ettünk utoljára meleg ételt, s bizony már a hazai csokoládé is fogytán van. Kapunk is egy kis feketekávét, s én még kipanamázok egy ujjnyi karika szalámit az egyik trénführertől16. Az embereink is keresnek és találnak is egy-egy falatka ennivalót. Könnyű, tréntorlódás van a faluban, a hozzájuk tartozó csapatok Isten tudja, hol menetelnek. Enni már csak ettünk, de pihenésről szó sem lehet, menni kell tovább. Felmegyünk egy hegyre, s csaknem egész nap kóborgunk. Egy helyen aztán megállapodunk. Deckungot17 csinálunk, ami kis gödör fenyőgallyal bélelve és fedve. Ebben töltjük az éjszakát, s reményünk van az alvásra. Már csak az embereknek, mert nekem nem. Fél nyolckor parancsot kapok, hogy egy járőr élén menjek le a faluba felkí- sémi a menázsit, mert előző éjjel itt egy másik századét lovastól együtt elvitték a kozákok. Akár igaz ez, akár nem, menni kell. Éjfélre térünk vissza. Eszünk, de milyen jóízűen! Nem is hiszem, hogy valaha ilyen jóízű vacsorát ettem volna, mint ez a gulyásleves volt. Vacsora (ebéd?) után pihenésre dőltem le. De még el sem szunnyadtam, felvertek, hogy kísérjem vissza a szakácsokat. Bennem meglett volna a jóindulat, hogy 15 Az arcvonal előtt elhelyezkedő zárt előőrs része, feladata a biztosítás, figyelés, ereje a rajtól a szakaszig terjedt. 16 Vonatparancsnok. Az anyag- és személyszállításra, illetve utánpótlás szállítására létrehozott katonai szervezet parancsnoka. 17 Fedezék. A lövészárokkal közvetlen összeköttetésben levő építmény. 17
