Kiss Ernő I. világháborús visszaemlékezései - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 46. (Nyíregyháza, 2015)
Háborús naplóm
Háborús naplóm ebéd, egy út menti tisztáson meg is állunk, hogy elfogyasszuk azt. Levesünkbe lassan hull a hó, az meghűl úgy, hogy mire ehetjük, már nem is langyos. A csajka alján ott maradó hús már ropog a fogunk alatt a ráfagyott hótól. Most még biztat az, hogy estére még fedél alatt leszünk, de máris borzalommal gondolunk azokra az időkre, midőn az ilyen napok után nem a szoba, hanem a még keservesebb éjszaka vár. Az ebéd után még rövid ideig menetelünk és három óta tájon megérkezünk Havaj községbe. Innen ma már nem megyünk tovább. Én az iskolában kapok szállást. A kemencében krumplit sütünk vacsorára a kapott feketéhez, utána aludni igyekeznénk. De az est csöndjében újra meg újra felhangzik az ágyúszó, melyet már újabb zene tarkít, a gépfegyver „pa-pa-pa-pa-pa-pa” hangja. Sokáig forgunk a kis iskolapadokon, míg lassan mégiscsak elnyom a fáradtság, s ránk borul az álom. Hogy a menetszázadok ne teljesen kifáradva érkezzenek az ezredhez, a napi menetidő és távolság is egyre kisebb. Másnapi utunk már rövid. Reggel tovább megyünk, s délben már Laborcfőn vagyunk. Innen már csak három kilométer a Nagycsertészen lévő ezredünk. Ebéd után összeül még egyszer az önkéntes társaság (talán sohasem leszünk többé így együtt - nem is lettünk) és Gönczy Sanyi (mérnök Székelyhídon) vezénylete mellett néhány nótát kórusban elénekelünk. Éneklésünk alatt az utcán orosz foglyokat kísértek, akik éneklésünkre azt a megjegyzést tették:- Na, majd nem dalolnak holnap! - Tökéletesen igazuk lett. Négy óra tájban felszedelőzködünk és öt óra körül megérkezünk Nagycsertészre. Sárban, pocsolyában már ott áll az ezred, pár száz ember. Parancsnoka, Zeiss őrnagy igen kellemetlen hírrel fogad bennünket. József főherceg,9 hadtestünk parancsnoka már csak bennünk, a 39. gyalogezredben bízik, hogy megtörjük az orosz erejét, 9 Habsburg-Lotaringiai József Ágost (Alcsút,1872. 08. 09. - Rain bei Straubing, 1962. 07. 06.) osztrák főherceg, magyar királyi herceg, honvéd tábornagy. A Habsburgok nádori, magyar ágából származott, dédapja II. Lipót német-római császár és magyar király, nagyapja József nádor, apja József Károly főherceg, a magyar honvédség első főparancsnoka. Az I. világháború kezdetén a cs. és kir. 31. gyaloghadosztály parancsnokaként harcolt, 1914. októberében kinevezték a VII. hadtest parancsnokává, amelybe a cs. és kir. 39. gyalogezred is tartozott. 1915-ben ezzel a hadtesttel került az olasz frontra, ahol az uralkodó, I. Ferenc József haláláig (1916. 11. 21.) harcolt. Ezután Erdélybe vezényelték, ahol az ott harcoló három hadseregből álló seregarcvonal parancsnoka lett; ekkor váltak el útjai a 39. ezredtől, amely az olasz fronton maradt. József főherceg kezdeményezte és folyamatosan kérvényezte, hogy a 17. hadosztályt, benne a 39. ezredet vonják ki az olasz frontról és vigyék az ahhoz képest nyugalmasabb román hadszíntérre. Az Isonzónál elszenvedett veszteségek kapcsán színmagyar vidékek teljes kivéreztetését vizionálta. Magyar alakulatait, magyar bakáit rendkívül szerette, becsülte a magyarul anyanyelvi szinten beszélő, magyar identitású Habsburg tábornok. Az I. világháborút az olasz fronton fejezte be a 6. hadsereg, később a tiroli hadseregcsoport parancsnokaként. 15
