„Nem szabad őket lenézni”. A cigány népesség felmérései Szabolcs-Szatmár megyében az 1950-es években - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 45. (Nyíregyháza, 2015)
1. Az 1957. évi megyei felmérés során készült községi jelentések (1957. november 11 - december 23.) - Kisvárdai járás (1957. november 14-26.)
Nem szabad őket lenézni munkából a részét lehetőség szerint kiveszi és igyekszik úgy magát, mint családját szellemileg tovább képeztetni. Ha életkörülményeiket vizsgáljuk megállapíthatjuk, hogy a község lakossága életkörülményeitől egész komolyan eltér, mivel legnagyobb részök[!] a községben lévő sármunka után kapott fizetésből, valamint a házalásokból élnek. Lakásviszonyok nem kielégítő, mivel egy 4x3 m-es lakásban több esetben 5-6, sőt 10 személy is lakik, így tehát nagy a zsúfoltság és a lakás sem egészséges. Az ivóvíz ellátás terén a saját maguk által kihányt, úgynevezett sírkútból isznak, melyet közösen használnak, amely nem egészséges. Az élelmezésök[!] terén megállapítható, hogy nem finnyásak, mivel a községben lévő döglött jószágot, amennyiben tehetik, igyekeznek maguknak megkaparintani. A közegészségügy területén az egész telep egy fertőző központ, mivel az egész területen 1 WC sincsen, van ugyan egy latrina, de azt egyáltalán nem használják. Kereseti viszonyukra való tekintettel, mivel csak alkalmi munkát vállalnak és ez főleg nyári időszakban történik, így a kereseti viszonyok kevés család fenntartására nem kielégítő. Munkába vonásokat meg lehetne ejteni, állandó munkára lehetne őket kényszeríteni, mivel teljes egészében, úgy testileg mint szellemileg elég erősek és dolgozni bírnának, csak ezen a téren nagyrészénél kevés az akarat. Községünkben munkát részükre biztosítani nem tudunk, mivel sem Állami gazdaság, sem Tsz. nem működik, valamint semmiféle ipari munkához mint esetleg a mázolás, tapasztás, vagyis úgynevezett kőműves munkához értenek és semmi máshoz. Családjogi problémájukkal kapcsolatban megállapítható, hogy nagyobb részük házasságon kívüli kötelékben él, és a nők általában 15-16 év, a férfiak 17-18 éves korukban összeállnak, vadházasságra lépnek. A közös életből származó gyerekek nevét az apa ugyan mindenesetben a magáénak elismeri, de mivel a férj a feleséget gyakori esetben változtatni szokta, így mindig annak az asszonynak a gyerekét ösmeri[!] el, akivel lakik. Községünk területén 2 család van, aki állami gondozásra szorulna, az egyik család Batka Bertalan és felesége, akit a szegényházban el lehetne helyezni, a másik család Lakatos János és családja, melyet rendszeresen havi segélyben kellene részesíteni, mivel a nagy családjával együtt nem lehetne szegényházban elhelyezni. 98
