„Nem szabad őket lenézni”. A cigány népesség felmérései Szabolcs-Szatmár megyében az 1950-es években - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 45. (Nyíregyháza, 2015)
1. Az 1957. évi megyei felmérés során készült községi jelentések (1957. november 11 - december 23.) - Kisvárdai járás (1957. november 14-26.)
Nem szabad őket lenézni vonva, abban az esetben rá lehetne kényszeríteni az illető személyeket, hogy munkát vállaljanak, akár a község területén, akár az ország különböző területein. Tanácsi vállalat ugyan nincsen a községben, de állami gazdaság, amely mezőgazdasági jellegű, munkát tudna biztosítani részükre, ha nem is teljes évre, de idénymunkára, mint pl. aratás, kapálás, ill. betakarítási munkálatokra. Lehetőség volna községünkben magánosok által való foglalkoztatásra is. Községünk mintegy 8000 lélekszámot meghaladja, és általában évente 40-50, sőt ettől több lakóház is épül, így pl. rendszeressé lehetne tenni a vályogvetés biztosítását és ezzel számos cigánycsalád lenne foglalkoztatva. 4./ pontra: Családjogi helyzetük rendezetlen. Bár az utóbbi időben az elmúlt két év alatt komoly javulás mutatkoz[!], azonban számos család van, ahol vadházasságban élnek, így természetes a születendő gyermekek jogállása nincsen rendezve. Több öreg és több gyermek van olyan, akiknek jelenlegi viszonyai között további fenntartásuk nincsen biztosítva, így indokolt volna mintegy 10-15 fő állami gondozásba való vétele. Rá lehetne kényszeríteni a szülőket, hogy házasságot kössenek, munkába álljanak és ha a munkaviszonyuk fennállana, úgy mentői kevesebb személy szorulna állami gondozásra, így az eltartásuk biztosítva volna, ill. életkörülményeik jelentősen megjavulnának. A cigánytelepen van ugyan olyan személy, aki a cigányok ügyeinek intézésével meg van bízva, de meg kell mondanunk, hogy faji jellegénél fogva nagyon keveset van bevonva a cigányok ügyeinek intézésébe. Társadalmi munkába való bevonásuk ez idő szerint még nem sikerült. A társadalmi munkába való bevonás hiányának oka az, hogy a velük való foglalkozás nem kielégítő. Irányt veszünk azonban arra, hogy a lehetőséghez mérten részükre biztosítsuk azokat a dolgokat és feltételeket, amelyek életkörülményeik megjavításához szükségesek, így lehetőség lesz arra is, hogy a társadalmi munkában aktívan résztvegyenek. Rendszeres kolduló a cigányok között ugyan nincsen, de még ma is előfordul mintegy 5-10 főnél, hogy kéregetnek. Szabálysértési eljárás esetében az a hiba, hogy felelősségre vonni végeredményben nem lehet, mert hiába történik meg a bírság kiszabása, ha annak végrehajtását nem lehet biztosítani. Igen helyesnek tartanánk, ha a közeljövőben bírság kiszabása esetén azonnal át lenne változtatva a bírság fogházbüntetésre, így vissza lehetne tartani, ill. alkalmazkodnának az illető személyek a szabálysértési eljárás elkövetéséhez. Nagymérvű bűnözés nincsen, vándorlásról sem 90
