„Nem szabad őket lenézni”. A cigány népesség felmérései Szabolcs-Szatmár megyében az 1950-es években - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 45. (Nyíregyháza, 2015)
1. Az 1957. évi megyei felmérés során készült községi jelentések (1957. november 11 - december 23.) - Fehérgyarmati járás (1957. november 18-30.)
Nem szabad őket lenézni biztosított részben, de újig az ki nem tart. Kisebb részük máról holnapra alkalmi napszámból kapott élelemből tengeti magát és családját. Közegészségügyi szempontból mindhárom telep kifogás alá esik, a kunyhók zsúfoltak, tisztátalanok, egészségtelenek, rendes telkeken épülő létszámukhoz mért lakóházakra lenne szükségük. Illemhely a családok felerészének van cc. De az a követelménynek meg nem felelő. A fentiek nem vonatkoznak a faluban a gazdák közé beköltözött cigányságra. Ők lakóházakban laknak és munkájuk után a család megélhetése biztosított. 3. / A telepes cigányság csak késő tavasztól őszig dolgozik, akkor is csak a felnőtt férfiak állami gazdaságokban cc. 6 hónapot, a másik 6 hónapot ellazsálják, esetleg alkalmi napszámot vállalnak a parasztságnál, amit túlnyomó részben élelmiszerért végeznek. Rendes munkára való szorításuk egész év tartalmára kívánatos lenne. A helyi telepek cigányai a vályogvetéshez értenek, ha helyben téglatelep lenne, foglalkoztatásuk meg lenne oldva. A fentiek nem vonatkoznak a gazdák között lakókra, mert azok az év minden szakában dolgoznak. 4. / a./ Az összcigányság közül zömmel házasságon kívül élnek, gyermekek családjogi helyzetét mindig pontosan rendezzük. b. / A cigányság mindennapos a tanácsházában, kapott irataikat elvesztik, elrongyolódik, de legtöbb esetben tudatlanságuk folytán járják a hivatalokat, vállalatokat, a társadalmi munkába való bevonásuk eddig kevés eredményre vezetett. c. / A fa- és terménylopás elég gyakori eset a cigányság részéről. Fát egy család sem biztosít magának télire, amikor elfogy a tüzelő az erdőről hoznak szedegetésből egy hát gallyat, de ha a hideg nagy és hó van, a közeli fasorokat is összehasogatják. Kéregetni koldulni nem jár közülük senki. A 4 pontból a gazdák között rendes családi életet élő cigányságra csupán a házasságon kívüli élés vonatkozik, társadalmi munkából is kiveszik a részüket ugyanúgy, mint a többi dolgozók. A cigányság faellátásának biztosítására javaslatunk az lenne, hogy az erdőgazdaságokhoz kötelezni őket tuskózási, ritkítási munkálatokra. Jánkmajtison, 1957. november hó 23-án. [Danka Ferenc] VB. elnök PH. [Simon András] VB. titkár 60
