„Nem szabad őket lenézni”. A cigány népesség felmérései Szabolcs-Szatmár megyében az 1950-es években - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 45. (Nyíregyháza, 2015)
Bevezetés
Bevezetés cigánykutatásokban egyelőre csekély nyoma fedezhető fel a kiadványok hatásának. Hasonlóképpen mérsékelt figyelmet kapott a megyei léptékű forráskiadás elindulását jelző két kiadvány is.7 A cigánykutatás és a történetiség kapcsolatának aspektusait Binder Mátyás és jómagam másutt már elemeztük.8 Jelen helyen fontos még szólni a teljes áttekintés igénye nélkül az örvendetes elmozdulás néhány példájáról is, ami az ellentmondások és hiányosságok ellenére az utóbbi 10- 15 év kutatásaiban mutatkozik és a történeti érdeklődés erősödését mutatja. Hozzá kell azonban tennem, hogy ezek a kutatások gyakran nincsenek figyelemmel egymásra, illetve a nem saját tudományterületükön született, fentebb említett forráskiadványokat alig használják. Az MTA Etnikai és Nemzeti Kisebbségkutató Intézetében 2002-ben indult „Identitás és modernizáció” című kutatásban, továbbá az újabb kutatási tervekben is helyet kapott a történeti vizsgálat, amit a programban résztvevő antropológusok és szociológusok is kifejezetten fontosnak tartanak.9 Példaértékű mintát nyújtottak a hazai kutatás számára Ladányi János és Szelényi Iván csenyétei kutatásai. A Kemény István nevével fémjelzett kutatói irány képviselői közül pedig Kertesi Gábornak a munkanélküliséget vizsgáló munkáit, valamint Lengyel Gabriella miskolci kutatása említhető példaként.10 Pozitív változást jelzett Dupcsik Csaba kiváló összefoglalásának megjelenése is.11 A történettudomány 20. századi fejlődésének egyik lényegi momentuma éppen a jelennel értelmezett múlt koncepciózusságának meghaladása volt. A cigány történelem kutatásának alapja a komplex forráselemzés (több forrástípus adatainak egymás mellé helyezése) és az összehasonlító eljárások alkalmazása; az értelmezés alapja pedig a múltbeli ember 7 Források a Békés megyei cigányság történetéhez (1768-1987). Vál. Kereskényinc Cseh Edit. Békés Megyei Levéltár, Gyula, 2008. Kardos Ferenc: „ Veszedelmes habok között látszatik életünk forogni". Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, 2008. Zalai Gyűjtemény 65. 8 Binder Mátyás: „A cigányok" vagy a „cigánykérdés’’ története? Regio 2009. 4. sz. 35-59., Források a magyarországi cigányság történetéből (1758-1999). Összeáll., szerk. és bev. Nagy Pál. Emberi Erőforrások Fejlesztése Alapítvány. Gödöllő, 2011. 9 A magyarországi cigányság társadalmi integráltságának területi különbségeit befolyásoló tényezők vizsgálati módszertana. (Tóth Ágnes által összeállított kutatási terv). 10 Ladányi János - Szelényi Iván: A kirekesztettség változó formái. Közép- és délkelet-európai romák történeti és összehasonlító szociológiai vizsgálata. Napvilág Kiadó, Budapest, 2004. Kertesi Gábor: A társadalom peremén. Romák a munkaerőpiacon és az iskolában. Osiris Kiadó, Budapest, 2005. Lengyel Gabriella: Szilánkos mennyország. Szegénytelepek, cigánytelepek Miskolcon. Beszélő, 2009. július-augusztus. 14. évf. 7. sz. 11 Dupcsik Csaba: A magyarországi cigányság története. Történelem a cigánykutatások tükrében, 1890-2008. Osiris Kiadó, Budapest, 2009. 15
