Család a háborúban. A Margócsy család emlékei az 1944-45-ös évekből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 44. (Nyíregyháza, 2014)

Margócsy Emilné Algőver Erzsébet naplója

összetört. Az egész város tele lett a hírrel, hogy engem összevertek, a házat kirabolták - egyik sem igaz, hála Istennek. Utána pompásan megvacsoráz­tunk, hurkát, és nagyon jól aludtunk. Visszagondolni rosszabb rá, mint átél­ni volt. 1945. június 4. Häuffel mérnök találkozott Erzsikéékkel, Pozsonyból Bécs felé mentek, kimentek Németországba. Nagyon aggódunk újból. Szegény Albrecht Klárikát nagyszombatra virradólag az orosz katonák megölték, mert nem engedelmeskedett nekik. Menekültek volna szegények Németor­szágba Dunántúlról. Az uráról, Solt Gedeonról sincs hír. Talán együtt vannak valahol az Úr színe előtt. A püspök Úrral szépen bánnak. Visznek neki ennivalót (Erzsi). Sok ál­dást jelent környezetének. Csak a jó Isten könyörülne Rajta, és kiszabadítaná. Mindennap imádkozunk érte. Tegnap ettünk a saját borsónkból, egy liter csö­veset szedtem reggel le. Ilka 12 pengőért vett egy litert. Nagyon szép a kert. Tegnap leestem a lépcsőn. Sántítva mentem a Békefy beigtatására rendezett templomi hangversenyre, ahol Ibiké meg Vilmi nagyon szépen énekeltek. 1945. június 24. vasárnap. Püspökünk tegnap 2 hete kiszabadult, holnap lesz a tárgyalása. A jó Isten legyen vele. Andrássy Dániel a védője. Apus is tanú lesz, ha ugyan kihallgatják. Terey Bandi, akit a Dél-Szabolcsba osztottak be, mondta, hogy Miskolcon hallotta, hogy a szerelvény, amelyik Erzsikééket vitte, visszajött Miskolcra, de tífuszgyanú miatt egy kaszárnyába internálták őket. Azóta már hetek múlhattak, és semmi hír róluk. Vagy betegek, vagy nincsenek ott. Már azzal a hírrel is megelégednénk, hogy élnek. Sem Koós Lajosék, sem Szikszay Zoli nem írnak, pedig azonnal írtunk nekik. Várunk, várunk, mint az írlandi halászok feleségei. Pedig úgy reménykedtünk, hogy Jocóék is ott vannak, mert a miskolci újság írta, hogy katonatisztek is jöttek a szerelvényen. Apus május vége óta megint nem igazgat, mert Tarnayt igazol­ták, és visszament az iskolához. Arany Irma meg a Kálvineumhoz jött vissza, úgyhogy ott is már csak képesítősökkel foglalkozik. A ballagásnál eljöttek a kereskedelmiből is, meg a képzős lányok is. Itt lakik nálunk Bakó Olga júni­us 14-e óta. Jár a II. Tanítónőképzőbe a nyári tanfolyamra. Megállapodtunk 25 kg kenyérliszt, 5 kg 0-liszt, fél kg szappan, 1 kg méz, 2 kg zsír, 1 kg szalon­na, 30 tojás, 200 pengő havonta. 1945. július 1. vasárnap. Hétfőn, június 25-én Túróczy Zoltán ev. püspö­künket elítélték 10 esztendőre. Az Öregem is mentő tanú volt. Azóta, ha két evangélikus találkozik, és ez szóba kerül, mindjárt sírunk. Iszonyú felháboro­dást váltott ki, mert a püspök csodálatos védőbeszédje után mindenki azt hit­te, hogy felmentik. Fellebbeztek. Nagyon remélünk, hogy fent megsemmisí­tik ezt az ítéletet. Legnyugodtabb volt Túróczy püspök. Csak csitította, nyug­tatta az embereket. A detektív hazakísérte, s ebéd után rögtön bekísérte a fog­házba. A jó Isten legyen ott is vele. Gyermekeinkről semmi hír. A miskolci 30

Next

/
Thumbnails
Contents