Család a háborúban. A Margócsy család emlékei az 1944-45-ös évekből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 44. (Nyíregyháza, 2014)
Margócsy Emilné Algőver Erzsébet naplója
zörejre figyelek. Sokszor a saját szívem dobogására azt hiszem, hogy a kaput döngetik. November 12. Fizély Margit születésnapja. Isten adjon neki jobb évfordulókat ezután. Tegnap fél 7-kor egy rendőr egy sebesült orosz főhadnagyot hozott másnap reggelig. Tüzet nem kért, de teát, hideg húst adtunk neki. Nagyon hálásan köszönt mindent. Kért inget, lábravalót. Inget mi, lábravalót Jánosék adtak. Reggel elment szó nélkül. Vá 8-kor Apus, a 2 Magda, én elmentünk a templomba. Boldogan fogtam kezet Túróczy püspökkel.10 Úrvacsorát vettek fel többen, Apus is. Utána Bocskayékhoz mentünk. Még nincsenek otthon a férfiak. Túszok Debrecenben. Erőss már elment érdekükben Debrecenbe, de nem hozta még őket haza. P. János mindennap megy a pékségbe. Sokszor egész jókedvűek vagyunk. Esténként János mindig megkérdi a feleségét: melyik ennek a dunnának a vége? Amelyiken gomb van. Mégis minden este megkérdezte. Sokat nevettünk. Magdit két napja tanítom kötni. Bár Ágikát is taníthatnám. Szombatonkint lefürdik mindenki a kis fürdőkádban. 1944. november 13. hétfő. Tegnap délután Labossáné meg Rőzséné eljöttek látogatóba.11 Nagyon örültünk nekik, megkínáltuk farsangi kiflivel őket. Tekuss Ottó is jött Schárbert Évával. Este kellemetlensége volt a pap- né Bánknak. Be akarta csukni Bencsék kapuját, mert nyitva volt, és egy román tiszt ráfogta, hogy ő vitt el 2 csomagot, amit elkészített elvivésre. Hála Istennek Jánossal együtt elintézték az ügyet. Apussal ott reszkettünk a pinceajtóban. Féltünk, hogy valami baja lesz. P. János mondta, hogy a pékségben mondta egy orosz, hogyha magyar katona nem volna, már a németeket leverték volna. Ma kaptunk két kiló disznóhúst. Fél kilót átadtam Jánoséknak. A 3 kacsát leöltük. Még egy van a tepsiben a fáskamrában. Ilka is leölte a libát. Annuskának a matracát elvitték. Megyeréktől megint hoztunk egy csomó edényt, mosófazekat, kis kádat stb. 1944. november 15. szerda. Tegnap délután voltam Irénkééknél, megkértem a szomszédot, vinné valahová az ágyneműt meg a heverőket, mert azt szedik. Jocókáéknál nagyon fáj mindig a szívem. Olyan szemrehányóan néz rám mindig ez a lakás, mintha a fiacskám mondaná: édes anyám, segítsen már rajtunk valahogy! De nem tudok sehogyan sem. A könyveket, úgy látszik, nem viszik, de csak ők jöjjenek el, a többi mellékes, előttük van az élet. Tegnap itt volt Barucha Juliska, Erzsi, Pityu, Gabulya Paliné, a két gyerekkel. Palit is elvitték Debrecenbe. Mára virradóra alig aludtam. Állandóan rémképeket láttam, hogy Erzsikééknél most van a megszállás. Segítsd Őket, drága Jézusom! Tegnap Bocskayéknál is voltam, boldogok voltak, hogy Magdus 10 Túróczy Zoltán evangélikus lelkész, nyíregyházi püspök. Megválasztásában nagy szerepe volt Margócsy Emilnek; mindvégig családi barátságban voltak. 11 Lábossá Lajos és Rozsé István evangélikus lelkészek voltak. 19
