Az 1956-os forradalom és szabadságharc kárpátaljai dokumentumai - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 43. (Nyíregyháza, 2012)

Bevezetés

Bevezetés egy hat kocsiból álló szerelvény, amelyben magyar foglyok voltak, elhagyta orszá­gunk határát. ”2' Az Allambiztonsági Hivatal ungvári archívumában őrzött KGB-do- kumentumok alapján eddigi kutatásaim szerint ezen a napon Nyíregyházáról nem ek­kor szállítottak a Szovjetunióba forradalmárokat, hanem 1956. november 10-én, 12- én, valamint november 13-án, 14-én pedig csak Budapestről.21 22 Egy 5 tagú bizottság a megyei pártbizottság autóján ment végig a vasútvonal mentén Kemecse, Demecser, Pátroha, Kisvárda, Fényeslitke, Komoró, Tuzsér érintésével Záhonyba. Minden köz­ségben informálódtak a lakosokkal elbeszélgetve, és több mint 100 cédulát gyűjtöttek össze. A bizottság Záhonyban egyenesen az állomásfőnök helyett a dr. Münnich Fe­renc honvédelmi miniszter által újonnan kinevezett Kovács kormánybiztoshoz ment, aki a beszélgetés végén megkérdezte a nyíregyházi küldötteket: éreznek-e elég bátor­ságot magukban, mert itt a sikerért küzdeni kell. Az igenlő válasz után a kormánybiz­tos rendkívüli magyar-szovjet tanácskozást hívott össze. Az összegyűjtött cédulák be­mutatása után a szovjet félnek el kellett ismerni a deportálás tényét. A kormánybiztos telefonon beszélt Münnichhel, aki azt mondta, hogy nem tud semmit az elhurcolásról, s azonnali tájékozódást és gyors telefon-visszahívást ígért, valamint kérte a záhonyi tanácskozók együtt maradását. Münnich rövidesen telefonált is, elmondva, hogy az al­sóbb fokú szovjet katonai parancsnokság végezte a deportálásokat, amelyet ő azon­nal leállított.23 A KGB ungvári levéltárában őrzött dokumentumok azonban megcáfol­ják, hogy ezt az „alsóbb fokú szovjet katonai parancsnokság” intézte volna.24 Az elhur- coltakkal kapcsolatos dokumentumok arról tanúskodnak, hogy a magyarországi ható­ságok és a kárpátaljai KGB szoros együttműködésben vitték végbe a deportálásokat. 1956. november 19-én Szeröv ismét jelentést tett Hruscsovnak arról, hogy a hadmű­velet ideje alatt 4700 főt vettek őrizetbe. Ungvárra és Sztrijbe 860 főt szállítottak, ahol fogva tartották őket. Hozzátette, hogy az első napokban előfordultak olyan esetek, amikor a katonai egységek parancsnokai az állambiztonsági szervekkel nem egyez­tetve, önállóan indítottak útnak őrizetbe vetteket Csap állomásra, a Belügyminisztéri­um táborai pedig a velük való egyeztetés nélkül, a szóban forgó személyek nyomoza­ti anyagai nélkül vették át őket. így az ungvári gyűjtőtábor parancsnoka vette át azt a 68 ipari tanulót, akit az egyik Budapesten állomásozó hadosztály parancsnoka indított útnak - írta Szereda és Sztikalin.25 21 1956 októbere Szabolcs-Szatmár megyében. Szerk. Vida István. Magyar Szocialista Párt Szabolcs- Szatmár Megyei és Nyíregyháza Városi Szervezete, Nyíregyháza, 1989. 216-217. 22 KGB, F. 43. o. l.p. 16. No. 5. t. 1. 1956. 23 Dr. Fazekas Árpád: 1956 Szabolcs-Szatmárban, a valóságban. Történelmi Igazságtétel Bizottság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete, Nyíregyháza, 1994. 57-61. 24 KGB, F. 43.o. l.p. 1. No. l.t. 1. 1956. 25 Szereda - Sztikalin, 1993. 161-164. 9

Next

/
Thumbnails
Contents