Balogh István: „Nekem szerencsém volt…”. A 100 éve született Balogh István emlékére - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 42. (Nyíregyháza, 2012)
Balogh István visszaemlékezése - Ecsedi István, a tanítómester
ECSEDI ISTVÁN, A TANÍTÓMESTER Negyedik félév végén alapvizsgát kellett tenni, nekem mind a két tárgyamból kitűnőre sikerült, utána kerültem be a Déri Múzeumba. Ennek is megvan a maga története. A földrajz tanszéken Ecsedi István, a múzeum igazgatója magántanárként Magyarország földrajzát és néprajzát adta le. Négy féléven keresztül lehetett hallgatni, de én csak három félévben voltam nála. A negyediket vagy nem tartotta meg, vagy én még nem figyeltem fel rá. A nevét ismertem, mert akkor már megjelent a könyve: Poros országutakon - hortobágyi életképek. Nagy élvezettel olvastam, tulajdonképpen újság-riportázsok voltak, csak akkor még nem ismerték ezt a szót. Hallgatója voltam tehát három féléven át, szorgalmasan jártam, sőt még kollokváltam is nála, holott a magántanároknál tett kollokvium nem számított be se a tandíjmentességébe, se a kötelező kollokviumok számába. A negyedik félév végén, már az alapvizsga után megkérdezte tőlem:- Balogh úr, ugye maga debreceni?- Igen - mondtam.- És hogy vizsgázott?- Kitűnően minden tárgyból.- Nem volna kedve magának a Déri Múzeumban dolgozni?- Dehogynem - feleltem. Hiszen gimnazista korom óta szinte mindennapos voltam a Déri Múzeum elődjében, a Hatvan utcai múzeumban. Egyéb vágyam se volt, mint hogy ide kerülhessek. Láttam azt a sok csudát, ami fel volt ott halmozva egymás hegyén-hátán, mert szó sem volt kialakult muzeológiai rendezési elvről. Ami volt, azt mind kiállították.- Megtehetné akkor, hogy a vakációban bejönne és segítene nekem?- Igen - mondtam - rendben is van, de én nem tudok olyan könnyen eljönni, mert odahaza is segíteni kell. Ecsedi István 41
