Balogh István: „Nekem szerencsém volt…”. A 100 éve született Balogh István emlékére - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 42. (Nyíregyháza, 2012)
Balogh István visszaemlékezése - A politika vonzásában
A politika vonzásában lehetett érdemleges dolgot végezni. A többi időt a parasztpárt irodájában töltöttem, én vezettem a könyvelést, a tagsági nyilvántartást. Valamikor január végén azután megjelent néhány Györffy-kollégista56 az Erdei szűkebb köréhez tartozó társaságból. Itt volt Majláth Jolán is, akkor Erdeinek még nem a felesége, csak élettársa. Hamarosan jöttek Balmazújvárosból Veres Péter bácsi közelebbi munkatársai, bizonyos mértékben tanítványai, jóval fiatalabb emberek. Ezek aztán megszervezték a megyei pártbizottságot, amelyik a Varga utca 1. szám alatt a félemeleten ütötte fel a szállását. Ez egyúttal tömegszállás is volt meg a pártiroda is. A Györffy-kollégisták közül Sipos Gyulára emlékszem, az íróra, aki az elsők közt megjelent, aztán a későbbi miniszterelnökre, Hegedűs Andrásra. Ők vitték a prímet itt hamarosan, mert én a Nemzeti Igazoló Bizottságban is el voltam foglalva és nem tudtam sokat foglalkozni ekkor már a párt szervezésével. Időnként Nánásra, Böszörménybe vagy Sámsonba mentem ki előadást vagy agitációs gyűlést tartani. A nemzeti bizottságban különböző dolgokkal kellett foglakozni, elsősorban azért, mert még egyáltalán nem volt a hatásköre meghatározva.57 Egy pártközi értekezletre emlékszem, ami január első napjaiban, 5-én vagy 6-án volt, amin én képviseltem a Nemzeti Parasztpártot Erdei Ferenccel együtt. Arról volt szó, hogy miképpen kell megszervezni a teljesen szétzilálódott közigazgatást, tudniillik közigazgatás nem működött sehol az országban. A községeknél ugyan volt valami igazgatási szervezet, a bíró, a jegyző, az adóügyi jegyző vagy egy községi írnok helyben maradt. A szovjet katonai parancsnokság ezekre támaszkodva felépítette a községi igazgatást, a megyei igazgatás azonban alig fungált. A Debreceni Első Takaréknak az első emeletén alakult meg az itthon maradt tisztviselőkből Herpay Gábor főlevéltáros alispánsága alatt a megyei átmeneti közigazgatás. Egy gazdasági felügyelő maradt itthon meg vagy három-négy alacsonyabb rangú vármegyei tisztviselő, ők hajtották 56 A népi kollégium mint bentlakásos intemátus létesítésével a szegény sorsú, többnyire paraszti származású gyerekek számára akarták megteremteni a tanulás, az értelmiségivé válás esélyét. A Györfiy Kollégium a néprajzkutató Györfiy István után 1942-ben alakult. A háborút követően két népi kollégium működött: az újjáalakult Györfiy Kollégium és a történészhallgatókat tömörítő Petőfi Sándor Kollégium. 57 A Szegeden megalakult Nemzeti Függetlenségi Front szervezeteként jött létre a Debreceni Nemzeti Bizottság 1944. december 5-én, Juhász Nagy Sándor elnökletével. A Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Magyar Kommunista Párt 5-5 delegáltja mellett személy szerinti meghívottak is tagjai lettek: Révész Imre püspök, Bánáss László prépost, Bodnár János rektor, Vásáry István és Herpay Gábor, a közigazgatás akkori városi és megyei vezetői. A DNB előtt álló legfontosabb feladatok a közhatalom, a rend, a gazdálkodás, a közellátás helyreállítása, a demokratikus jogok megteremtése voltak. 81
